Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Eddig nem ismert folyamatot fedeztek fel az Alzheimer-kór kialakulása mögött a kutatók. Úgy tűnik, az Alzheimer-kór is részben ugyanazokhoz a genetikai változásokhoz köthető, mint egyes daganatos betegségek.
Az Alzheimer-kór kialakulását eddig főként az agyban felhalmozódó kóros fehérjékhez kötötték, de úgy tűnik, a betegség oka ennél jóval összetettebb. Egy friss kutatás arra utal, hogy kialakulásában olyan genetikai változások is szerepet játszhatnak, amelyeket korábban inkább egyes vérképzési daganatos betegségekkel hoztak összefüggésbe. A felfedezés teljesen új nézőpontot adhat az Alzheimer-kór kezeléséhez – írja a SciTech Daily.
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / ABO
Mi történik az agyban Alzheimer-kór esetén?
A kutatók az agyban található mikroglia immunsejteket vizsgálták, amelyek az idegrendszer „takarítóiként” működnek:
eltávolítják az agyban a káros anyagokat és a sérült sejteket.
A vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a sejtek az életkor előrehaladtával olyan genetikai mutációkat halmoznak fel, amelyek meglepő módon ugyanazokhoz a génekhez köthetők, mint bizonyos vérrákok esetében. Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában ezek a mutációk jóval gyakoribbak voltak, mint a kórban nem szenvedők esetében. A kutatók úgy vélték, hogy az sem lehet véletlenszerű folyamat, hogy ugyanazokban a kulcsfontosságú génekben jelentek meg a mutációk, mint egyes vérképzési daganatok esetében.
Hogyan kapcsolódik mindez a betegséghez?
A mutációk hatására ezen immunsejtek viselkedése megváltozhat. Normál esetben ezek a sejtek védik az agyat, de a genetikai módosulás következtében túlzott aktivitásba léphetnek, és gyulladásos környezetet hozhatnak létre. Ez károsíthatja a környező idegsejteket, és felgyorsíthatja az Alzheimer-kór előrehaladását. A kutatók szerint ezek az „aktív” sejtek idővel elszaporodhatnak, és dominánssá válhatnak az agyban, ami tovább erősíti a káros folyamatot.
Mit mutatott a vérvizsgálat eredménye?
A legváratlanabb felfedezés az volt, hogy ugyanezek a mutációk nemcsak az agyban, hanem a vérben is kimutathatóak voltak, pedig a mikroglia immunsejtekről úgy gondolják már régóta, hogy az agyra korlátozódnak. A felfedezés arra utal, hogy a vérben keringő immunsejtek bejuthatnak az agyba, különösen akkor, ha az életkor vagy a sérülések miatt a vér-agy gát gyengül.
Ezek a sejtek az agyba kerülve mikroglia-szerű tulajdonságokat vehetnek fel, és hozzájárulhatnak a gyulladásos folyamatokhoz.
Ez azonban teljesen új mechanizmust vet fel az Alzheimer-kór kialakulásában.
Mit jelenthet ez a jövőre nézve?
A kutatást a Boston Children’s Hospital kutatói vezették, és az eredmények alapján akár új diagnosztikai módszerek is megjelenhetnek. Mivel az agyszövet vizsgálata nehéz, a vérben kimutatható mutációk segíthetnek a kockázat korai felismerésében. Emellett a daganatos betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerek egy része a jövőben az Alzheimer-kór kezelésében is szerepet kaphat. Bár még sok a nyitott kérdés, a felfedezés egyértelműen új irányt jelöl ki a kutatásban.
