Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Curiosity éppen egy rutinfeladatot végzett az Atacama nevű sziklánál, amelynek célja kőzetpor begyűjtése volt a későbbi elemzésekhez. Amikor azonban a gépezet visszahúzta a szerkezetet, a kőtömb makacsul hozzátapadt a fúróhüvelyhez. Bár a fúrás korábban már okozott repedéseket a kőzetek felső rétegeiben a Mars felszínén, ennyire meglepő esetre még nem volt példa.

Fotó: NASA/JPL-Caltech
A Curiosity váratlan kihívása
Bár a földi mérnökök igyekeznek minden lehetséges forgatókönyvre felkészülni, lehetetlen pontosan előre megjósolni a bolygó kőzeteinek viselkedését. Míg földi körülmények között ezek a fizikai tulajdonságok könnyen vizsgálhatók, a beragadt marsi szikla esete is tökéletesen rávilágít arra, hogy a kőzetek apró strukturális eltérései – például a keménység változásai – gyakran csak a munka során derülnek ki.
A fúrás korábbi nehézségei
A rover fúrója egy forgó és ütvefúró mechanizmust használ a kőzetek apró porrá zúzására, amit aztán a fedélzeti műszerek részletesen elemeznek. A szerkezettel azonban már a 2012-es landolás óta akadtak kisebb-nagyobb problémák. Először 2015-ben jelentkeztek elektromos zárlatok, majd később különféle törmelékek akadályozták a fékrendszert, ami miatt 2017-ben határozatlan időre fel is kellett függeszteni a munkát. A NASA mérnökei végül kidolgoztak egy áthidaló megoldást, így 2018-ban ismét folytatódhatott a kőzetminták gyűjtése.
A sikeres mentőakció a Mars felszínén
A földi csapat természetesen azonnal nekilátott a robot kimentésének. Kezdetben csupán a fúró rezegtetésével próbálkoztak, a kő azonban nem moccant. Egy április 29-i kísérlet során már homok hullott le a szikláról, ám a tömb továbbra is makacsul a gépen maradt.
Az áttörést végül a május 1-jei manőver hozta el: a szakemberek megdöntötték, forgatták, rezegtették és megpörgették a fúrófejet, aminek hatására a kő azonnal leesett, és a földhöz csapódva darabokra tört.
Továbbra is hasznos a rover
Érdekesség, hogy a marsjáró küldetését eredetileg mindössze két évre tervezték. Páratlan felfedezései azonban teljesen átalakították a bolygóról alkotott eddigi tudásunkat, hiszen a kőzetminták elemzése során még megőrzött szerves molekulákat is sikerült kimutatni. Bár a szerkezet már egyértelműen mutatja az öregedés jeleit, a földi mérnökök találékonyságának köszönhetően a mai napig kiválóan és eredményesen működik.