Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTöbb mint ötven éve lángol megállás nélkül egy hatalmas gázkráter a Karakum-sivatag mélyén. A Darvaza-gázkráter tüze azonban a legújabb megfigyelések szerint egyre halványodik. Bár a jelenség biztatónak tűnhet, a szakértők figyelmeztetnek: a lángok teljes kialvása komoly környezeti problémákat idézne elő.
A világszerte ismert helyszín valójában egy 70,1 méter széles és 20,1 méter mély, beszakadt gödör. A Darvaza-gázkráter mélyén lévő tűz az 1970-es évek óta megállás nélkül ég.
Fotó: MICHAEL RUNKEL / Robert Harding Premium
A Darvaza-gázkráter története
A leginkább elfogadott elmélet szerint a kráter 1971-ben jött létre. Ebben az évben szovjet mérnökök olaj után kutatva véletlenül egy hatalmas földgázmezőbe fúrtak bele. A művelet során a talaj hirtelen beszakadt, a keletkezett nyíláson át pedig mérgező gázok kezdtek a levegőbe szivárogni. A szakemberek ekkor úgy döntöttek, hogy inkább meggyújtják a gázt, megelőzve ezzel a nagyobb bajt. Abban bíztak, hogy a tűz rövid időn belül magától kiég, ám hatalmasat tévedtek.
A kráter azóta is folyamatosan lángol, napjainkra pedig Türkmenisztán egyik legnépszerűbb turistalátványosságává vált.
Halványul a Pokol kapuja
A megfigyelők az elmúlt években arra lettek figyelmesek, hogy a tüzek intenzitása fokozatosan csökken. Egy 2025-ben tartott nemzetközi konferencián a Turkmengaz állami energiavállalat igazgatója be is jelentette, hogy a lángok kiterjedése már majdnem a harmadára esett vissza. Ezt a jelentős változást egy brit cég, a Capterio független műholdas adatai szintén megerősítették.
A türkmén kormány a halványodást annak tulajdonítja, hogy 2024-ben két gázkitermelő kutat is fúrtak a kráter közelében.
A Capterio szakértői azonban rámutattak, hogy a lángok már a fúrások megkezdése előtt is gyengültek. Szerintük így teljesen természetes folyamatok is közrejátszhatnak a jelenségben.
Miért okozna gondot a nyers metán?
Bár a tűz kialvása első hallásra pozitív fejleménynek tűnhet, a valóság ennél bonyolultabb. A nyílás ugyanis mind a mai napig elképesztő mennyiségű gázt bocsát ki magából. A Carbon Mapper nevű szervezet adatai alapján 2022 és 2025 között óránként átlagosan 1300 kilogramm metán szivárgott ki a gödörből. 2025 októberében ez az érték még tovább nőtt, és elérte az óránkénti 1960 kilogrammot is.
Ha a lángok valaha kialudnának, ez a nyers gáz elégetetlenül jutna a levegőbe.
A probléma az, hogy a nyers metán körülbelül harmincszor hatékonyabban tartja vissza a hőt a légkörben, mint a szén-dioxid. Amíg azonban a tűz ég, a kiáramló gáz kevésbé káros szén-dioxiddá alakul át a folyamat során. Így a lángok látható gyengülése ellenére egyelőre inkább szerencsének mondható, hogy a kráter tüze még nem aludt ki teljesen.
