Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBizonyos éjszakákon halvány vörös izzás jelenhet meg a horizont felett Japánban. Ezt a jelenséget a Napból érkező töltött részecskék és a Föld mágneses terének kölcsönhatása hozza létre. Amikor ezek a részecskék nagy magasságban oxigénatomokkal ütköznek, vörös fényt bocsátanak ki.

Fotó: Google Gemini AI
A vártnál magasabb sarki fények a Földön
A Journal of Space Weather and Space Climate című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fénylő jelenségek 500-800 kilométeres magasságig terjedtek. A sarki fény a sarkvidékek közelében gyakori, míg a délebbre fekvő területeken ritkább, és ott általában 200-400 kilométeres magasságban figyelhető meg. A Hokkaidói Egyetem és az Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet kutatói azonban megállapították, hogy a vörös sarki fények még a közepes erősségűnek mért viharok idején is nagy magasságokat érhetnek el.
A kutatócsoport öt, 2024 júniusa és 2025 márciusa között rögzített eseményt vizsgált meg. A napszéláramlatok összenyomták a Föld mágneses terét, amitől a felső légkör felmelegedett és kitágult. Ez a folyamat magasabbra tolta a vörös sarki fények kialakulási régióját. A tudósok a műholdas adatokat civil megfigyelők által készített fényképekkel egészítették ki. A fotókon látható dőlésszögek és a mágneses erővonalak összevetésével becsülték meg a fények magasságát.
Milyen hatással van ez a műholdakra?
Amikor a Föld felső légköre felmelegszik és kitágul, a bolygó körül keringő műholdak megnövekedett légköri közegellenállással találkoznak.
Ez az ellenállás módosíthatja az űreszközök pályáját, és a vártnál gyorsabb magasságvesztést okozhat.
Tomohiro M. Nakayama, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy ezen hatások megértése nagyon fontos az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak számának folyamatos növekedése miatt. A kutatás eredményei javíthatják az űridőjárás-előrejelzéseket és támogathatják a műholdak biztonságosabb üzemeltetését.