Megfejtették a „lehetetlen” földrengések titkát

A szeizmológusok több mint harminc éve próbálják megfejteni, miért ismétlődnek egyes tengeralatti rengések szinte pontos időközönként. A földrengés kutatói most sikerült azonosítani azt a természetes jelenséget, amely megakadályozhatja, hogy ezek a rengések pusztítóbbá váljanak.

Amerikai és kanadai kutatók a Csendes-óceán mélyén húzódó Gofar-törésvonalat vizsgálták távol Ecuador nyugati partjaitól. A térségben a Csendes-óceáni- és a Nazca-lemez évente körülbelül 14 centimétert csúszik el egymás mellett, amely kifejezetten magas érték. A törésvonal 1995 óta nagyjából ötévente rendszeresen produkál egy hatos erősségű földrengést. A Science folyóiratban publikált kutatás szerint a különös jelenségben kulcsszerepe lehet a tengervíznek.

Nem minden földrengés okoz emberi és anyagi károkat, de sokat lehet belőlük tanulni - főleg, ha rendszeres előfordulásukkal segítik a kutatásokat
Fotó: ASAHI SHIMBUN / ASAHI SHIMBUN

Miért ismétlődik ilyen szabályosan a földrengés?

A kutatók szerint a törésvonal mentén úgynevezett „gátzónák” alakultak ki, amelyek természetes fékként működnek. Ezek nem egyetlen repedésből állnak, hanem kisebb törések összetett hálózatából. A tengerfenékre telepített műszerek 2008-ban, majd 2019 és 2022 között több tízezer apró rengést rögzítettek a nagyobb földmozgások környezetében. Az adatok alapján a kisebb repedések elnyelik a rengések energiájának egy részét, ezért a földrengések nem tudnak kontroll nélkül továbbterjedni.

Hogyan fékezheti meg a tengervíz a nagyobb rengéseket?

A vizsgálatok szerint a nagyobb rengések idején a vízzel telített kőzetek kitágulnak a törésvonal körül. Ilyenkor még több tengervíz áramlik a repedésekbe, ami megváltoztatja a kőzetek belső nyomását. Ettől a törésvonal egy időre „beragad”, vagyis lelassul a további elmozdulás. A kutatók ezt a folyamatot nevezik dilatációs erősödésnek. A jelenség gyakorlatilag természetes fékrendszerként működik, amely korlátozza a rengések méretét.

Miért lehet fontos ez más földrengések megértésében is?

A szeizmológusok szerint a világ több tengeralatti törésvonalán is hasonló folyamatok működhetnek. Ezeken a helyeken a rengések gyakran kisebbek annál, mint amit a geológiai viszonyok alapján várnának. Bár a Gofar-törésvonal távol esik a lakott területektől, a kutatás segíthet jobban megérteni a veszélyesebb földrengészónák működését is.

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben az elsők között legyen az Origo.hu.

Miért volt különösen fontos ez a kutatás?

A kutatók szerint az ilyen hosszú távú tengerfenéki megfigyelések ritkák, pedig csak ezekkel lehet részletesen feltérképezni a rengések kialakulását. 

A mostani mérések nemcsak a földrengések fizikájáról adtak új képet, hanem a jövőbeli számítógépes modellek pontosítását is segíthetik. 

A kutatócsoport szerint a következő években akár mélytengeri fúrásokkal is vizsgálhatják majd, hogyan jut be a tengervíz a törésvonalak repedéseibe. A kutatók szerint minden új megfigyelés közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy pontosabban jelezzék előre, mikor és hol alakulhat ki egy nagyobb rengés - írja a Science Alert.