A NASA leleplezte a nagy titkot: megmutatta magát az univerzum titkos hálózata

Elkészítették a világűrt átszövő, hatalmas hálózat eddigi legrészletesebb térképét. E kozmikus háló egészen a világegyetem hajnaláig visszamenőleg mutatja be a nagy léptékű struktúrákat. Az átfogó felméréshez a NASA legmodernebb űrtávcsövét hívták segítségül.

A csillagászok a megfigyelések során a kozmikus háló eddigi legpontosabb térképét alkották meg. A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatócsoportja a James Webb űrtávcső segítségével egészen addig az időszakig követte vissza ezt a hatalmas rendszert, amikor a világegyetem mindössze egymilliárd éves volt. A The Astrophysical Journal című szaklapban közzétett kutatás a COSMOS-Web elnevezésű, eddigi legnagyobb felmérés adataira támaszkodik. 

A James Webb segítségével alaposabban megismerhetjük a kozmikus hálót
Fotó: NEMES LASZLO/SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA

Hogyan épül fel a kozmikus háló?

Ez a szerkezet lényegében a világűr hatalmas, csontvázszerű alapvázát alkotja. A struktúra sötét anyagból és gázokból álló, masszív fonalakból, illetve lemezekből épül fel, amelyek hatalmas, szinte teljesen üres térségeket, úgynevezett voidokat ölelnek körbe. 

A kolosszális „építmény" óriási távolságokon keresztül köti össze a különböző galaxisok csoportjait és halmazait.

A tudósok a program segítségével azt vizsgálták, hogyan formálódtak ezek a rendszerek az elmúlt 13,7 milliárd év során. 

Egy metszet a COSMOS-Web kozmikusháló-térképéből, amely galaxisokat mutat be a kozmikus történelem közel 14 milliárd évén keresztül. A bal oldali csúcspont jelzi a jelent; kifelé haladva minden galaxis a kozmikus időben mért távolságában helyezkedik el, visszanyúlva addig az időszakig, amikor a világegyetem még egymilliárd évesnél is fiatalabb volt. Az élénksárga régiók a kozmikus háló sűrű halmazait és fonalait mutatják, míg a sötét területek a köztük lévő szinte teljesen üres régiókat (voidokat) jelölik
Fotó: Hossein Hatamnia, UC Riverside

A James Webb űrtávcső nyújtotta előnyök

A 2021-ben pályára állított eszköz páratlan érzékenységével és képélességével segítette a szakembereket. Az infravörös műszerek olyan halvány és távoli csillagrendszereket is képesek észlelni, amelyeket a korábbi teleszkópok még nem láthattak. A technológia révén a kutatók átláthattak a sűrű porfelhőkön, hogy még messzebb tekintsenek vissza a múltba. Bahram Mobasher professzor kiemelte, hogy az új adatok sokkal részletesebb képet nyújtanak a nagy léptékű struktúrákról, mint a Hubble űrtávcső mérései. A korábban elmosódott részletek ma már tisztán és élesen elkülönülnek egymástól. 

Pontos mérések és nyilvános adatok

Hossein Hatamnia, a tanulmány vezető szerzője szerint a látványos javulás két fő tényezőnek köszönhető. A távcső egyrészt sokkal több halvány objektumot észlel ugyanazon az égboltrészen, másrészt ezek távolságát is minden eddiginél pontosabban határozza meg. Ennek eredményeként a térkép felbontása rendkívül éles lett, hiszen minden egyes rendszert a megfelelő időszeletbe tudtak elhelyezni. A nyílt tudomány jegyében a kutatók minden adatot elérhetővé tettek a nagyközönség számára. A publikált anyagok között szerepel a térkép elkészítésének folyamata, egy 164 000 objektumot tartalmazó katalógus, valamint egy látványos videó is a rendszer fejlődéséről.