Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Dél-amerikai régészek olyan felfedezést tettek, amely átformálja a fertőző betegségek múltjáról alkotott ismereteinket. A tudományos kutatás fókuszában egy 700 éves múmia áll, amelynek maradványai között a skarlát kórokozójának nyomait azonosították a szakemberek. A lelet egyértelműen bizonyítja, hogy a gyilkos kór már jóval az európai hódítók megjelenése előtt is jelen volt a kontinensen.
A szakértői csoport a bolíviai felföldön fellelt múmia egyik fogát elemezte részletesebben. A lelet származási helyén uralkodó hideg és száraz időjárás nagyban segítette a munkát, hiszen ilyen körülmények között az ősi DNS és a lágyszövetek rendkívül jó állapotban konzerválódnak az utókor számára – írja a Lad Bible.
Fotó: Google Gemini AI
A múmia foga és az ősi baktériumok
Az Eurac Research Múmiakutató Intézetének munkatársai a mummifikálódott maradványok vizsgálata során többféle baktérium jelenlétét mutatták ki. Ezek közül a legjelentősebb a Streptococcus pyogenes, ismertebb nevén a Strep A, amely a skarlát kialakulásáért felelős. Ez az első alkalom, hogy a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk egy ilyen ősi mintából származó kórokozó genomját.
A skarlát eredete Amerika területén
A korábbi történelemkönyvek tényként kezelték, hogy a fertőzést az európai felfedezők hurcolták be Dél-Amerikába a 15. századot követően. Azonban a legfrissebb radiokarbonos vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált fiatal férfi 1283 és 1383 között élt. A felfedezés rávilágít, hogy a baktérium már az Inka Birodalom felemelkedése előtti időkben is fertőzte az őslakosokat.
Ismerjük fel a skarlát tüneteit Bolívia leletei alapján
A skarlát ma is leginkább a 10 év alatti gyermekeket veszélyezteti, ám napjainkban antibiotikumokkal már hatékonyan gyógyítható. A betegség kezdetben influenzaszerű panaszokkal, magas lázzal, torokfájással és megduzzadt nyaki mirigyekkel jelentkezik. Később jellegzetes, érdes tapintású kiütések, valamint a „szamóca-nyelvnek” hívott tünet jelenik meg a pácienseken. Az arc kipirosodhat, miközben a száj környéke sápadt marad, a bőr pedig a gyógyulási szakaszban hámlani kezdhet.
Guido Valverde biokémikus vezetésével a szakemberek jelenleg is több mint 100 egyén maradványait elemzik Bolívia területén, hogy még pontosabb képet kapjanak a betegség ősi terjedéséről.
