Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Mind a túl alacsony, mind a túl magas szívritmus jelentősen fokozhatja az agyi érkatasztrófa kialakulásának esélyét. A szakemberek megállapították, hogy a szélsőséges pulzus egy rendkívül fontos figyelmeztető jel lehet, a rendszeres mérések mellett pedig az alapbetegségek kezelése is elengedhetetlen a megelőzéshez.
A 2026 májusában megrendezett Európai Stroke Szervezet konferenciáján egy egészen újszerű tanulmányt ismerhetett meg a szakmai közönség. A kutatók a brit Biobank adatait felhasználva közel 460 ezer felnőtt egészségi állapotát elemezték. A résztvevők sorsát átlagosan tizennégy évig követték, és ez idő alatt több mint 12 ezer megbetegedést regisztráltak. Az adatsorok elemzésekor világossá vált, hogy a pulzus és a stroke kockázata között egy jellegzetes, U-alakú összefüggés feszül – írja a Live Science.
Fotó: GARO / Phanie
Mennyi az annyi? Az ideális pulzus és a növekvő kockázat
Dr. Dexter Penn, a vizsgálat vezetője elmondta, hogy
a legkisebb egészségügyi kockázat a percenkénti 60 és 69 ütés közötti tartománynál jelentkezik.
Az ettől eltérő, szélsőséges értékek mindkét irányban növelik a baj kialakulásának esélyét.
- A percenkénti 90 ütést elérő vagy meghaladó szívverés például 45 százalékkal dobja meg a kockázatot az átlaghoz képest.
- Hasonlóképpen az 50 alatti percenkénti ütés is 25 százalékkal magasabb veszélyt hordoz magában.
Ez az összefüggés még akkor is stabil maradt, amikor a kutatók olyan egyéb tényezőket is figyelembe vettek, mint a páciensek életkora, vérnyomása vagy meglévő szívritmuszavara.
Különböző szívverés, eltérő következmények
A részletes elemzés arra is rámutatott, hogy a szívritmus eltérései más-más módon károsíthatják a szervezetet. A kifejezetten lassú szívverés főként az iszkémiás stroke, vagyis az agyi érelzáródás kialakulásának kedvez. Ezzel szemben a gyors tempó nemcsak az elzáródások, hanem a vérzéses események (agyvérzés) esélyét is növeli.
A szakértők hipotézise szerint a lassú ritmusnál fellépő hosszú szünetek akadályozhatják az apró agyi erek folyamatos vérellátását. A túl gyors szívműködés viszont állandó mechanikai feszültséget jelent az érfalakra nézve, amelyek így könnyebben megsérülhetnek.
A nyugalmi pulzus a stroke előrejelzője lehet?
Bár az adatok elgondolkodtatóak, a szakértők szerint senkinek sem kell pánikba esnie egy-egy mérés után. Alastair Webb társszerző megnyugtatásul közölte, hogy a lassú szívritmus sokszor csupán a kiváló állóképesség és a sportos életmód természetes velejárója.
Dr. Sanskriti Mishra független szakértő ugyanakkor azt tanácsolja, hogy a tartósan extrém értékeket mindenképpen jelezzük a háziorvosunknak.
A megelőzés alapja továbbra is a klasszikus rizikófaktorok – mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a koleszterinszint – megfelelő kezelése.
Mivel a tanulmány megfigyeléseken alapul, a pontos ok-okozati összefüggések igazolásához még további tudományos vizsgálatokra lesz szükség.
