Alig ismert szennyezőanyag jelent meg a levegőben – nagy lehet a baj

Kutatók egy új, a levegőben meglepően nagy mennyiségben jelen lévő szennyezőanyagot azonosítottak. A szilikonszennyezés eddig szinte teljesen rejtve maradt a figyelem elől, pedig a vizsgált részecskék a zsúfolt városoktól kezdve a csendes erdőkig mindenhol megtalálhatóak. A legújabb tanulmány szerint az emberek valószínűleg folyamatosan belélegzik ezeket a vegyületeket.

Az újonnan vizsgált szilikonszennyezés hátterében a metilsziloxán nevű vegyületcsoport áll. Ezek olyan, jellemzően vízlepergető tulajdonságú szilikonvegyületek, amelyeket előszeretettel használnak kozmetikumokban, ipari és háztartási termékekben, valamint különféle kenőanyagokban is. Bár az olyan környezeti ártalmakról, mint a mikroműanyagok vagy a PFAS vegyületek már sokat tudunk, ez a fajta kémiai terhelés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott a tudományos munkák során. 

A szilikonszennyezés az egészségre és a környezetre is ártalmas
Fotó: B. BOISSONNET / BSIP

A szilikonszennyezés fő forrása a közlekedés

A levegőben lebegő, nagy molekulájú részecskék több mint fele minden bizonnyal a járművek károsanyag-kibocsátásából származik. Ez a jelenség szorosan összefügg a motorolajokhoz adott speciális kenőanyagokkal. A motor működése közben a mozgó alkatrészek folyamatos kenést igényelnek, így kis mennyiségű motorolaj elkerülhetetlenül bejut a forró égéstérbe. Mivel a szóban forgó vegyületek kiválóan bírják a hőt, nem bomlanak le teljesen az égés során. 

Ehelyett túlélik a magas hőmérsékletet, és a kipufogógázokkal együtt kijutnak a levegőbe. 

A motorolaj okozta légszennyezés hatalmas területeket érint, messzire terjed, mivel a részecskék meglehetősen stabilak maradnak, és nem hígulnak fel könnyen a légkörben. 

Városi és vidéki légszennyezés – mit mutatnak az adatok?

A hollandiai Utrechti Egyetem és a Groningeni Egyetem kutatói meglehetősen változatos környezetekben végeztek méréseket. A legnagyobb koncentrációt egy nyüzsgő városi régióban, a brazíliai São Paulóban mutatták ki, ahol köbméterenként 98 nanogrammot rögzítettek. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket a fás területeken, például egy litvániai erdőben mérték, ott csupán 0,9 nanogrammot találtak. Egy hollandiai vidéki faluban, Cabauw-ban pedig 2 nanogrammot mutatott a műszer. A vizsgálatokból kiderült, hogy ezek a mesterséges vegyületek a légköri szerves aeroszolok össztömegének 2-4,3 százalékát teszik ki. Ez a mennyiség több mint ezerszeresen felülmúlja a már jól ismert PFAS vegyületek légköri arányát – olvasható az Atmospheric Chemistry and Physics című szakfolyóiratban. 

Egészségügyi és éghajlati kérdések

Mivel a vizsgált vegyületek szinte mindenhol jelen vannak, a szakemberek úgy vélik, hogy az emberek folyamatosan belélegzik őket. Rupert Holzinger, a kutatás társvezetője szerint a napi szinten belélegzett mennyiségük még a hírhedt PFAS vegyületekét vagy a mikroműanyagokét is bőven meghaladhatja. A tudósok egyelőre nem látják tisztán, hogy ennek a tartós kitettségnek milyen hosszú távú egészségügyi hatásai lehetnek, ezért a helyzet azonnali kivizsgálását szorgalmazzák. A vegyszerek emellett a klímára és a különféle légköri folyamatokra is hatással lehetnek. 

Képesek ugyanis megváltoztatni az aeroszolok felületi feszültségét és alapvető tulajdonságait, ami érdemben befolyásolhatja a felhőképződést és a jégkristályok kialakulását a magasban.