Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA NASA legendás űrszondája körülbelül 300 év múlva éri el a Naprendszert övező, egyelőre csak feltételezett Oort-felhőt. A hatalmas kiterjedésű régión való áthaladás a becslések szerint mintegy 30 000 évet vesz majd igénybe. Kemény út vár a Voyagerre.
A Voyager jelenleg a Földtől legtávolabb található ember alkotta tárgy. Az 1977-ben felbocsátott űreszköz azóta is folyamatosan halad. Már átlépte a heliopauzát, és elsőként lépett be a csillagközi térbe. Jelenleg mintegy 167 csillagászati egységre (CsE) jár a Földtől (1 CsE = 150 millió km). A földi jelek 23 óra, 12 perc és 18 másodperc alatt érik el a szondát ezen a távolságon. A Voyager óránként mintegy 61 195 kilométeres sebességgel halad. Több mint egy évbe telik még, mire a kommunikációs távolság eléri a teljes 24 órát. Ezzel a Voyager lesz az első ember alkotta tárgy, amely egy fénynapnyi távolságra kerül bolygónktól.
Fotó: RHYS TAYLOR / StockTrek Images via AFP
A Voyager egyenesen az Oort-felhő felé halad
A várakozások szerint az űrszonda üzemanyaga rövidesen elfogy és emiatt a 2030-as években végleg le fog állni. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy helyben lebeg majd; tovább sodródik az űrben és negyvenezer év múlva közelebb lesz az AC +79 3888 jelű csillaghoz, mint a mi Napunkhoz. Ezt megelőzően azonban át kell haladnia az Oort-felhőn – írja az IFL Science. Utóbbi egy feltételezett, gömb alakú burok, amely a Naprendszer gravitációs határát jelöli a Nap befolyási övezetének peremén.
A csillagászok becslései eltérnek az Oort-felhő pontos elhelyezkedéséről. A belső pereme valószínűleg 2000 és 5000 CsE között kezdődik. A legalsó becslések szerint viszont mindössze 1000 CsE távol lehet a legközelebbi pontja. Ha az utóbbi feltételezés igaz, a szonda néhány évszázad alatt elérheti a régiót. A felhő hatalmas kiterjedése miatt azonban a Voyager több tízezer évig tartózkodik majd ott.
A külső határ a becslések alapján valahol 10 000 és 100 000 CsE között lehet.
A Voyager különös szállítmánya
A kutatók szerint a szondák nagy valószínűséggel sértetlenül jutnak át a felhőn. A csillagászok azt is vizsgálták, hogy az űreszközökön elhelyezett, esetleges idegen civilizációknak szánt Aranylemezek meddig maradhatnak épek a csillagközi térben. Egy 2020-as tanulmány alapján 5 milliárd évnyi utazás után a Voyager 1 lemezének külső oldala 99 százalékos eséllyel olvashatatlanná válik az űrbéli anyagokkal való kölcsönhatás miatt. A Voyager 2 esetében ez mindössze 20 százalék.
A lemezek űrszonda felé néző oldala viszont jó eséllyel átvészeli azt is, amikor a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis (M31) nagyjából 5 milliárd év múlva összeolvad. Ezt követően az űrszondák akár az intergalaktikus térbe is kilökődhetnek, ahol az erózió mértéke jelentősen lecsökken.
