Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kutatócsoport összesen 843, 1963 és 2023 között megjelent tanulmányt vizsgált felül, hogy felmérje, milyen kapcsolat van az alkoholfogyasztás és 20 különböző egészségügyi állapot között. Az eredményeket egy 0-tól 5 csillagig terjedő skálán értékelték, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok erősségét és következetességét mutatta meg.

Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
Az alkoholfogyasztás miatt egyértelműen nő a daganatos megbetegedések kockázata
A rákbetegségek esetében az elemzés egyértelmű és következetes eredményeket hozott.
A vizsgált tíz ráktípus (amelyek között ott van a garat-, a vastag- és végbél-, a nyelőcső-, a mell-, a máj-, a hasnyálmirigy- és a prosztatarák) mindegyikénél kimutatható volt a káros összefüggés az alkohollal.
A megállapítások szerint már kevesebb mint napi egy alkoholos ital elfogyasztása is növeli ezen daganatok kialakulásának esélyét, a kockázat pedig a bevitel mennyiségével együtt emelkedik. Ezenkívül az alkoholfogyasztást a májbetegségek, például a májzsugor, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás magasabb kockázatával is összekötötték. A légúti fertőzésekkel és a tuberkulózissal is találtak összefüggést, bár ez a kapcsolat gyengébbnek bizonyult.
Összetett hatások a krónikus betegségeknél
A szív- és érrendszeri, a neurológiai, valamint az anyagcsere-betegségek esetében a vizsgált kapcsolat összetettebb. Ezek az állapotok a bizonyítékok alapján az 1 és 2 csillagos kategóriába kerültek. Az adatok arra utalnak, hogy az alacsony vagy közepes mértékű alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, azonban nagyobb mennyiségű ivás esetén ez az összefüggés megfordul, és a kockázat növekszik.
Emmanuela Gakidou egészségügyi közgazdász hangsúlyozta, hogy az utóbbi eredmények nem az alkoholfogyasztást népszerűsítik, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok vegyes és bonyolult voltára mutatnak rá.
Nincs olyan, hogy biztonságos alkoholfogyasztás?
A mostani vizsgálat egyik gyenge pontja, hogy a felülvizsgált tanulmányokban az adatok gyakran a résztvevők önbevallásán alapultak, és jelentősen eltértek abban, hogy milyen mértékben vették figyelembe az egyéb kockázati tényezőket, például a dohányzást vagy az étrendet. Mivel a kutatók konzervatív elemzési megközelítést alkalmaztak, lehetséges, hogy a valós egészségügyi kockázatok még annál is magasabbak, mint amit ezek a statisztikák mutatnak.
A Nature Health folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a jelenlegi adatok alapján nem állapítható meg mindenki számára érvényes, biztonságos alkoholfogyasztási küszöbérték. Ehelyett azt javasolják, hogy a közegészségügyi ajánlásokat az adott populációra szabottan kellene kialakítani, figyelembe véve a helyi egészségügyi terheket és a relatív kockázatokat.