Versenyfutás az idővel: ez a három szer állíthatja meg a halálos járványt

62 millió dolláros pénzügyi alap gyorsítja fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában terjedő Bundibugyo vírustörzs elleni védekezést. Az összegből három új Ebola-vakcina fejlesztését és tesztelését támogatják.

A két érintett országban a hatóságok a korábbi becslésekhez képest lefelé módosították a megbetegedések számát. A korábbi, több mint ezer gyanús esettel szemben június 2-ig a Kongói Demokratikus Köztársaságban 344 megerősített fertőzést és 60 halálos áldozatot regisztráltak. Ugandában 15 megbetegedést és egy halálesetet jelentettek. Jelenleg már létezik két engedélyezett Ebola-vakcina, az Ervebo és a Zabdeno/Mvabea. Ezek azonban kizárólag a Zaire vírustörzs ellen nyújtanak védelmet. A különböző Ebola-vírusok eltérő felszíni fehérjékkel rendelkeznek, a vakcinák pedig e fehérjéket célozzák meg a szervezetben. Ez az oka annak, hogy a meglévő oltóanyagok nem használhatók hatékonyan a mostani, Bundibugyo-vírus okozta járvány megfékezésére. 

Transzmissziós elektronmikroszkóppal készített felvétel az Ebola-vírusról. Három új Ebola-vakcinát is tesztelnek a betegség ellen
Fotó: CALLISTA IMAGES / Connect Images

A Járványkészültségi Innovációkért Koalíció új támogatásának célja ezen hiányosság pótlása. A finanszírozás a klinikai vizsgálatok mielőbbi megkezdését és a jóváhagyott humán vakcina gyorsabb elérhetőségét segíti elő. 

A három fejlesztés alatt álló Ebola-vakcina

1. Az első készítmény egy egydózisú oltóanyag, amelyet a Nemzetközi AIDS Vakcina Kezdeményezés (IAVI) a Texasi Egyetem Orvosi Karával közösen fejleszt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői testülete ezt tartja a legígéretesebb jelöltnek. A vakcina működési elve a korábban engedélyezett Ervebo vakcináéhoz hasonló. Majmokon végzett kísérletek során már kimutatták a védőhatását a Bundibugyo-vírus ellen, embereken azonban még nem tesztelték. A WHO szakértői szerint a humán klinikai vizsgálatok megkezdésére valószínűleg hét-kilenc hónapot várni kell. 
2. A második jelöltet az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat fejleszti. Ez a cég készítette az egyik jóváhagyott COVID-19 mRNS vakcinát is, emellett a légúti óriássejtes vírus (RSV) ellen is rendelkeznek már engedélyezett mRNS oltóanyaggal. Az Ebola elleni készítményük szintén mRNS-alapú, és a Bundibugyo vírus felszíni glikoproteinjeit veszi célba.  A vállalat tájékoztatása szerint az új pénzügyi támogatás a laboratóriumi, az állatkísérletes és a humán vizsgálatokat egyaránt fedezi. 
3. A harmadik vakcinát az Oxfordi Egyetem és az Indiai Szérum Intézet készíti, alapja lényegében a korábbi Oxford/AstraZeneca COVID-19 vakcina technológiája. A vakcinajelölt tesztelése még csak most kezdődik. A WHO szakértői szerint jelenleg további állatkísérletes adatokra van szükség, ennek ellenére a humán klinikai vizsgálati fázis akár két-három hónapon belül megindulhat. A szakértők szerint siker esetén a fertőzöttekkel kapcsolatba került személyeknél egyetlen dózis is elegendő lehet. A magas kockázatú, de a vírusnak még ki nem tett csoportoknál azonban két adag beadása is megfontolandó. Ide tartoznak például az egészségügyi dolgozók és az első vonalban védekezők. A szóban forgó kutatócsoport korábban már előállított egy másik típusú Ebola-vírus elleni vakcinát is, amelyet korai fázisú humán vizsgálatokban teszteltek. 

Kihívások a klinikai vizsgálatok során

Egy új oltóanyag kifejlesztése számos nehézséggel jár. Bizonyítani kell a biztonságosságot és a hatékonyságot, majd meg kell szerezni a hatósági engedélyeket. Ezt követi a nagyüzemi gyártás, a szállítás és a beadás megszervezése. A klinikai vizsgálatokhoz szükséges önkéntesek toborzását gyakran nehezíti a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás és a negatív megítélés. Ez a probléma különösen az egészséges önkéntesek bevonásával végzett vizsgálatoknál jelentkezik. E kutatásokat ráadásul sokszor az érintett országoktól távol eső területeken végzik. 

A tesztek későbbi fázisait már a járvány által sújtott régiókban folytatják le. Ezek a területek azonban sok esetben elszigeteltek és korlátozott egészségügyi erőforrásokkal rendelkeznek Esetenként fegyveres konfliktuszónákban helyezkedhetnek el, ami szintén nehezíti a vakcinajelöltek biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását.