Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy új preklinikai vizsgálat során sikerült egy védőoltással célzott immunválaszt kiváltani a neuroblasztóma ellen. Az mRNS-vakcinán alapuló kísérleti kezelés az állatmodellekben nemcsak késleltette a daganatok kialakulását, hanem 70 százalékkal csökkentette a tumorok méretét is.
A COVID–19 elleni vakcinák sikere nyomán egyre több kutató vizsgálja, hogy az mRNS-technológia más betegségek, köztük a rák kezelésében is alkalmazható-e. Az írországi RCSI University of Medicine and Health Sciences kutatói most a neuroblasztóma ellen teszteltek egy ilyen megközelítést. Ez a daganattípus főként csecsemőket és kisgyermekeket érint, magas kockázatú, illetve kiújuló formái pedig mind a mai napig nehezen kezelhetők.
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
mRNS-oltással tanították meg az immunrendszert, hogyan ismerje fel a daganatot
A kutatócsoportot dr. Olga Piskareva, az RCSI Anatómiai és Regeneratív Medicina Tanszékének vezető oktatója irányította. A tudósok egy olyan mRNS-vakcinát vizsgáltak, amelyet peptidhordozók segítségével juttattak a szervezetbe.
A preklinikai modellekben a vakcina arra késztette az immunrendszert, hogy felismerje és megtámadja a neuroblasztóma sejtjeit.
A kezelés hatására a daganatok kialakulása 10–11 nappal későbbre tolódott, a tumorok mérete pedig jelentős mértékben, 70 százalékkal zsugorodott.
Az éretlen idegsejtekből kialakuló neuroblasztóma felelős a gyermekkori daganatos halálozások mintegy 15 százalékáért. Bár a kezelési lehetőségek az elmúlt években sokat fejlődtek, a magas kockázatú és kiújuló esetek továbbra is komoly kihívást jelentenek.
Apró részecskék viszik célba a vakcinát
A kísérleti vakcina apró, önszerveződő peptid nanorészecskékre épül, amelyeket úgy terveztek, hogy a neuroblasztóma sejtjeinek felszínén található GPC2 nevű fehérjét célozzák meg. A kutatók szerint ez a célpont azért is különösen fontos, mert a GPC2 több más daganattípusban is jelen van.
Ez felveti annak lehetőségét, hogy a módszer a jövőben többféle tumor ellen is bevethető lesz.
Dr. Piskareva a technológiát a LEGO-kockákhoz hasonlította: elmondása szerint az egyes elemek kombinálásával a vakcina nagy pontossággal a betegek egyéni igényeihez igazítható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztése ezen a területen még kezdeti szakaszban jár.
A kiújuló daganat kezelése a legnehezebb
A neuroblasztóma különösen akkor jelent komoly problémát, ha az első kezeléseket követően visszatér. Ilyenkor ugyanis a daganat gyakran ellenállóvá válik a már alkalmazott terápiákkal szemben. Éppen ezért óriási szükség van új kezelési stratégiák kidolgozására.
Bár a jelenlegi eredmények egyelőre preklinikai fázisban vannak – vagyis még nem embereken végzett klinikai vizsgálatokról van szó –, a kutatók bizakodóak. Úgy vélik, e technika további tanulmányozása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben sokkal hatékonyabb terápiás lehetőségek álljanak a betegek rendelkezésére.
A kísérleti terápiáról részletesebben a Molecular Therapy Oncology című szakfolyóirat ír.
