Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTöbb mint 700 méter mélyen az óceánban, ahol már a napfény sem ér el a tudósok élve megtalálták talán az egyik legbizarrabb halat. Az Atlanti-óceánban folyatott expedíció páratlan betekintést adott a Doldrums-törészóna körüli élővilágba.
Az Atlanti-óceán egyik leghátborzongatóbb lénye bukkant elő a sötétségből. Tudósoknak most először sikerült videón megörökíteniük egy ritka hordószeműhal-félét, méghozzá élve, a természetes élőhelyén.
Először videózták le az Atlanti-óceán legbizarrabb mélytengeri szörnyét
A Winteria telescopa nevű bizarr állatot egy egyhónapos expedíció során filmezték le a Doldrums-törészóna övezetében, amely az Atlanti-óceán egyik legkevésbé feltárt területe.
A Schmidt Óceánkutató Intézet kutatói a SuBastian nevű, távirányítású mélytengeri robotjármű segítségével szúrták ki a nagyjából 710 méteres mélységben úszó halat. Ebben a mélységben a napfény már alig több egy halvány derengésnél, ami egy olyan kísérteties, félhomályos világot hoz létre, amely semmihez sem fogható a felszínhez közelebb.
A hordószemű halak a teljesen átlátszó fejükről híresek, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy láthassák a koponyán belüli, szokatlan szemeiket. A legtöbb hallal ellentétben ennek a fajnak a cső alakú szemei felfelé néznek, hogy érzékeljék a fentről átszűrődő fény legapróbb jeleit is. Különleges szemük emellett abban is segíti őket, hogy a sötétségben kiszúrják a zsákmányállatok által kibocsátott biolumineszcens felvillanásokat.
A tudósok szerint a hal feje feletti finom, átlátszó kupola gyakran összeomlik, amikor a példányokat hálóval a felszínre hozzák. Ennek eredményeként szinte minden, amit róluk tudunk, sérült példányoktól származik, nem pedig élő állatoktól. Így a Winteria telescopa ezen megfigyelése ritka lehetőséget ad a szakértőknek arra, hogy megtudják, hogyan viselkedik természetes környezetében.
A hordószemű hal csak egy volt az expedíció során tett számos figyelemre méltó felfedezés közül. A csapat két korábban ismeretlen hidrotermális kürtőmezőt is felfedezett a törési zóna mélyén. Ezek a kürtők forró, ásványi anyagokban gazdag folyadékokat bocsátanak ki, amelyek ökoszisztémákat támogatnak napfény nélkül is.
A kutatók két nehezen megtalálható nagyúszójú tintahalra is bukkantak, egy másik ritkán látott mélytengeri fajra, hihetetlenül hosszú, fonalszerű csápokkal - írta a Daily Mail.
