Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÖsszefüggést találtak a súlyos fogágybetegség és az aortabillentyű károsodása között. A vizsgálatok szerint a Porphyromonas gingivalis baktérium gyulladást idézhet elő a billentyűben, ami kalciumlerakódáshoz és szűkülethez vezethet.
A baktériumok okozta fogágybetegséget már korábban is összefüggésbe hozták a szervezet egészét érintő gyulladással és a szívproblémák fokozott kockázatával. Ezek közé tartozik a koszorúér-betegség, amely növeli a szívinfarktus veszélyét. Egyes vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a fogágybetegség kezelése javíthatja az erek állapotát.
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA
Baktériumot találtak a meszes szívbillentyűkben
A kutatók ezúttal azt vizsgálták, hogy a súlyosabb fogágybetegség kialakulásában fontos szerepet játszó P. gingivalis hozzájárulhat-e az aortabillentyű meszesedéséhez. Ennél az állapotnál kalcium rakódik le az aortabillentyűben, amely emiatt merevebbé válhat és beszűkülhet.
A betegség világszerte több millió embert érint. Előrehaladott állapotban fáradtságot, légszomjat és mellkasi fájdalmat okozhat, súlyos esetekben pedig szívbillentyűcserére van szükség. Jelenleg nincs olyan engedélyezett gyógyszer, amely lassítaná vagy megállítaná a folyamatot.
A pekingi Fuwai Kórház kutatói billentyűcsere során eltávolított aortabillentyűket vizsgáltak meg. A meszes szöveteket olyan billentyűkkel hasonlították össze, amelyekben nem alakult ki meszesedés.
A beteg szívbillentyűkben jóval több P. gingivalis-DNS-t, valamint a kórokozó által termelt fehérjét azonosítottak.
A baktérium mintegy harmincszor nagyobb mennyiségben volt jelen a meszes billentyűkben, mint az épekben.
- Az eredményeket júliusban mutatták be az Amerikai Szívgyógyászati Társaság bostoni konferenciáján. A kutatást egyelőre nem ellenőrizték független szakértők.
Egereknél is kialakult a billentyűmeszesedés
A kutatók ezután élő P. gingivalis baktériumokat fecskendeztek egészséges laboratóriumi egerek véráramába. A kórokozók eljutottak az állatok aortabillentyűjéhez, ahol gyulladást, kalciumlerakódást és billentyűszűkületet idéztek elő.
A meszesedés olyan egereknél is kialakult, amelyeknek nem volt magas a koleszterinszintje.
Ez arra utalhat, hogy a kórokozó a hagyományos szív- és érrendszeri kockázati tényezőktől függetlenül is hozzájárulhat a billentyű károsodásához.
A fertőzést megelőzően antibiotikumot kapó egereknél viszont kevesebb kórokozót találtak az aortabillentyűben, ami a betegség súlyosbodását is lassította. Az elpusztított P. gingivalis baktériumokkal kezelt állatok billentyűiben viszont nem észleltek változást.
A gyulladás indíthatja el a meszesedést
A folyamatban az interleukin-1-béta nevű jelátviteli molekula játszhat fontos szerepet. Ez az anyag normális körülmények között segíti a szervezetet a fertőzések leküzdésében, a P. gingivalis jelenlétében azonban fokozódott a termelődése.
Az immunrendszeri jelátvitel olyan géneket aktivált, amelyek megváltoztatták az egészséges billentyűsejtek működését, így azok csontképző sejtekhez hasonlóan kezdtek viselkedni, és kalciumot halmoztak fel a környező szövetekben.
Az interleukin-1-béta gátlásával azonban a meszesedés jelentősen mérséklődött, még abban az esetben is, ha a baktériumok már elérték az aortabillentyűt.
A kutatók laboratóriumban tenyésztett emberi billentyűsejteken kísérletezve is hasonló eredményeket kaptak. A kórokozó fokozta a gyulladást és a kalciumlerakódást, az interleukin-1-béta gátlása viszont mérsékelte a káros hatásokat.
Embereknél még igazolni kell a kapcsolatot
Dr. Elena Aikawa, a Harvard Orvostudományi Karának professzora a Live Science magazinnak elmondta, hogy az eredmények összhangban vannak a betegségről kialakult jelenlegi tudományos konszenzussal.
Eszerint a billentyűmeszesedés nem egyszerűen az elhasználódás következménye, hanem egy aktív, gyulladás által vezérelt folyamat.
A fogágybetegség ugyanakkor valószínűleg csak egyike a meszesedésben szerepet játszó tényezőknek. Richard Lamont, a Louisville-i Egyetem szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az egerek szájüregi mikrobiomja jelentősen különbözik az emberétől. Ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az emberekben is pontosan ugyanez a folyamat játszódik le.
