150 éve nem tapasztalt esemény hozhatja el a pokoli hőséget

Gyorsuló ütemben erősödik egy olyan éghajlati jelenség a Csendes-óceánon, amely jelentős hatással lehet a globális hőmérsékletre, az időjárásra, a gazdaságra és az ökoszisztémákra is. A modellek szerint az El Niño intenzitása a korábbi rekordot is jelentősen meghaladhatja.

A trópusi Csendes-óceánon kialakuló El Niño a szokásosnál több hőt adhat át a légkörnek. Ez a folyamat – az ember okozta éghajlatváltozás hatásával együtt – már 2026-ban új csúcsra emelheti a globális átlaghőmérsékletet. A kutatók szerint 2027 minden korábbinál melegebb lehet, miközben a jelenség a világ számos térségében szélsőséges időjárást idézhet elő – írja a Nature cikke. 

Az El Niño rekorderejűvé válhat
Fotó: GRICHKA BEYSSON-LEANDRI / Hans Lucas

Mi az El Niño, amire most feszülten figyel a világ?

Az El Niño-déli oszcilláció (ENSO) a tengerfelszín hőmérsékletének és a szeleknek a természetes ingadozása a trópusi Csendes-óceánon. A meleg El Niño- és a hűvös La Niña-időszakok korábban két-hét évente váltották egymást, a legutóbbi El Niño pedig 2023-2024-ben zajlott. A mostani esemény 2026 júniusában alakult ki. 

Bár az El Niño kialakulása önmagában természetes folyamat, a mostani a vártnál sokkal erősebb lehet. Justin Mankin klímakutató rámutatott: 

a jelenlegi esemény már azokat az ember okozta felmelegedés által meghatározott szélsőséges mintázatokat mutatja, amelyeket a modellek csak az évszázad későbbi részére jósoltak.

A modellek nagyon erős El Niñót jövendölnek

Az El Niñóra jellemző magas csendes-óceáni tengerfelszín-hőmérséklet és szélmintázat június óta gyorsan erősödik. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) jelentős esélyt ad arra, hogy az év végére nagyon erős esemény alakuljon ki. A hivatal szinte biztosnak tartja, hogy az El Niñóra jellemző állapot legalább 2027 áprilisáig fennmarad. 

Michelle L'Heureux, a NOAA ENSO-előrejelző csoportjának vezetője szerint az Egyenlítő menti Csendes-óceánon már látszanak a légkör és az óceán közötti erős kölcsönhatás jelei, emiatt a mérések kezdete óta feljegyzett legerősebb El Niñóra számítanak. 

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója 14 klímamodell előrejelzését vetette össze. A Csendes-óceán várható legmagasabb tengerfelszín-hőmérsékletére adott mediánbecslés mintegy 0,8 Celsius-fokkal haladta meg a 2015-2016-os rekordot. 

A globális felmelegedés új hőmérsékleti rekordokat hozhat

Hausfather szerint nem zárható ki, hogy 

az El Niño és a globális felmelegedés együttesen 2027-ben 1,7 Celsius-fokkal az iparosodás előtti átlag fölé emelje a globális átlaghőmérsékletet.

Ez közvetlenül az 1,5 Celsius-fokos küszöb fölé vinné az értéket. A kormányok a párizsi megállapodásban ennek a határnak a túllépését igyekeztek elkerülni. 

Az El Niño már a következő hónapokban is tovább növelheti a hőmérsékletet, emiatt 2026 rekordmeleg év lehet. A jelenséggel összefüggő hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek az egyes országok gazdaságaira is hatással lesznek. 

Súlyos gazdasági és ökológiai hatások következhetnek

Mankin és munkatársai korábbi becslése szerint az 1997-1998-as erős El Niño időjárási hatásai a következő években 5,7 billió amerikai dollárral vetették vissza a világgazdaság növekedését. 

Ha a mostani előrejelzések megközelítőleg helyesek, az új esemény 2032-ig akár 10 billió dolláros veszteséget is okozhat. 

A hatások nem korlátozódnak az emberi társadalomra. Az El Niño az ökoszisztémákat és az óceánokat is megterhelheti. Emiatt csökkenhet az általuk elnyelt szén nettó mennyisége. A magasabb óceáni hőmérséklet emellett fokozhatja a korallzátonyok hő okozta kifehéredését is. 

Erősítheti-e az éghajlatváltozás az El Niñót?

Kaustubh Thirumalai, az Arizonai Egyetem paleoklimatológusa szerint a mostani esemény valószínűleg nem a Föld történetének legerősebb El Niñója. A korallokból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a 17. században is bekövetkezhetett egy rendkívül erős esemény. 

Az idei El Niño mindössze két évvel követi az előzőt. Thirumalai szerint ezért az a fő kérdés, hogy az ENSO-ciklus szisztematikusan eltolódik-e egy új állapot felé. 

Ebben a forgatókönyvben az ember okozta éghajlatváltozás már önmagában is felerősítheti az El Niño-eseményeket.

Több klímamodell is arra utal, hogy az ember okozta felmelegedés ebben az évszázadban új átlagállapot felé tolhatja az ENSO-t, ami az El Niño-események erősödéséhez és gyakoribbá válásához vezethet. 

Thirumalai a mostani helyzetet átmeneti állapotnak nevezi. A változást ahhoz a mintegy 20 000 évvel ezelőtt kezdődő átalakuláshoz hasonlítja, amely a glaciális időszakból egy melegebb világba vezetett. 

• Szerinte az éghajlati rendszer még nem került egyensúlyba, és ez várhatóan csak a szén-dioxid-kibocsátás leállítása után történhet meg.