Soha nem látott fotón a Föld titokzatos kísérője

Elkészítette első közeli felvételét a kínai Tienven-2 űrszonda a Kamoʻoalewa nevű kisbolygóról. Az aszteroidát gyakran a Föld miniholdjaként emlegetik, valójában azonban egy ritka kváziholdról van szó.

A küldetés a Kínai Nemzeti Űrügynökség első aszteroida-mintavételi missziója. A szondát 2025. május 29-én indították útnak a hszicsangi műholdindító központból, és mintegy 13 hónap alatt nagyjából egymilliárd kilométert tett meg, mire elérte elsődleges célpontját, a Kamoʻoalewa (2016HO3) kváziholdat. 

A Tienven-2 képe a Kamoʻoalewa kváziholdról
Fotó: CNSA

Közelről figyeli Kína a Föld holdjaként viselkedő aszteroidát

A Tienven-2 június 6-án észlelte először optikailag a Kamoʻoalewát, majd folyamatosan közelítve hozzá, június 19-re már 2000 kilométeres, július 2-ára pedig mindössze 20 kilométeres távolságba ért. Ebből a lenyűgöző közelségből készítette el az apró égitestet ábrázoló felvételét. Fontos hangsúlyozni, hogy a Kamoʻoalewa nem a Föld valódi holdja: bár pályája hosszú időn át bolygónk közelében tartja, fő keringési pályája a Nap körül található, így túl messze van ahhoz, hogy természetes kísérőnknek tekintsük. 

E tulajdonsága miatt a kváziholdak közé sorolják.

Egyúttal az úgynevezett Apollo-kisbolygók közé is tartozik, vagyis azon aszteroidák táborába, amelyek többé-kevésbé osztoznak a Föld Nap körüli pályáján. Jelenleg mindössze néhány ilyen égitestet ismerünk. 

Az alábbi videóban megtekinthetjük a kvázihold pályáját.

Mintákat hoznának róla a Földre

A Kamoʻoalewát eddig csak távolról tudták megfigyelni, így kevés biztos adat áll rendelkezésre róla. Becslések szerint az égitest átmérője 40 és 100 méter között mozoghat, ami azt jelenti, hogy 

ez lehet az eddigi legkisebb aszteroida, amelyet űreszköz valaha meglátogatott. 

A Tienven-2 feladata azonban korántsem merül ki a puszta megfigyelésben: a szonda a tervek szerint mintákat is gyűjt majd, amelyeket később visszajuttat a Földre. A tudósok azt remélik, hogy a minták elemzésével kiderül, az aszteroida egy laza kőtörmelékhalmaz vagy egyetlen, kompakt test. Emellett arra is kíváncsiak, hogy milyen anyagokból épül fel, akadnak-e rajta vízre utaló nyomok, hogyan alakult ki a pályája, és milyen hatással volt rá a napszél. 

A Holdból származhat?

Különösen izgalmas kérdés az aszteroida eredete, ugyanis korábbi távcsöves megfigyelések alapján felmerült, hogy akár a Hold egy kiszakadt darabja is lehet. A Földre visszahozott minták cáfolhatják vagy igazolhatják ezt az elméletet. 

A Tienven-2 várhatóan kilenc hónapot tölt majd a Kamoʻoalewa mellett, majd a Föld közelébe repül, hogy ledobja a mintákat tartalmazó kapszulát. Ezt követően az űreszköz továbbindul a Mars pályáján túl keringő 311P üstökös felé, amely különleges hatágú porcsóvájáról nevezetes. 

Így a Tienven-2 egyetlen küldetésen belül két apró, ám tudományos szempontból kiemelten fontos égitestet is megvizsgálhat közelebbről.