Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huIjesztő sebességgel terjed Európában két Ázsiából származó invazív rovarfaj. Bár az imádkozó sáskák jelenléte a természetben általában egészséges és változatos ökoszisztémára utal, a betelepülő ázsiai fajok – a Hierodula tenuidentata és a Hierodula patellifera – már az őshonos élővilágot fenyegetik. Gyors térhódításukat a klímaváltozás és a városi környezet egyaránt elősegíti.
Az idegenhonos ázsiai imádkozó sáskák már nagyjából egy évtizede megjelentek Európában, ám populációik az utóbbi években robbanásszerű növekedésnek indultak a mediterrán és a kontinentális területeken. Az éghajlatváltozás hatására egyre északabbra nyomulnak, és ma már parkokban, valamint kertekben is rendszeresen felbukkannak. Bár nagy méretük és feltűnő megjelenésük miatt sokan különleges látványosságnak tartják őket, ökológiai hatásuk komoly aggodalomra ad okot.
Fotó: SEUNG-IL RYU / NurPhoto
A jelenséggel a Journal of Orthoptera Research folyóiratban megjelent tanulmány is foglalkozott, amely hivatalosan is idegenhonos inváziós fajnak minősítette a két ízeltlábút. A kutatást Roberto Battiston, a „G. Zannato” Régészeti és Természettudományi Múzeum munkatársa vezette.
Az idegenhonos imádkozó sáskák rendkívül szaporák és veszélyesek a hazai élővilágra
Mindkét ázsiai faj rendkívül alkalmazkodóképes ragadozó, amely főként fákon és cserjéken él. Szaporaságuk és túlélési képességük is kiemelkedő:
- Egyetlen petetokból átlagosan mintegy 200 utód kelhet ki, ami csaknem a kétszerese az őshonos ájtatos manó (Mantis religiosa) utódszámának.
- Mivel a fiatal egyedek körében a kannibalizmus is ritkább, a populációk kifejezetten gyorsan növekedhetnek.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az inváziós fajok nőstényei magukhoz vonzzák az őshonos hímeket is. A párzással próbálkozó európai hímek azonban sok esetben zsákmánnyá válnak, ami megtizedelheti a hazai ájtatosmanó-állományt. Emellett az ázsiai imádkozó sáskák számos más őshonos állatot is elfogyasztanak: étlapjukon háziméhek, levelibékák és gyíkok is szerepelnek. Kiemelten fontos a földközi-tengeri szigetek megfigyelése, mivel ezek a területek rengeteg olyan egyedi fajnak adnak otthont, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő.
A városi környezet is kedvez nekik
A megfigyelések alapján a betolakodó rovarok legfőbb természetes ellenségei a házi macskák, amelyek a feljegyzett ragadozási események 45 százalékáért felelősek. Ez azonban nem jelenthet célzott ökológiai megoldást, mivel a macskák az őshonos sáskákat is ugyanúgy elejtik.
Az invazív ázsiai imádkozó sáskák terjeszkedését a városi és elővárosi környezet is nagyban támogatja. A kihelyezett rovarhoteleket például kiemelt vadászterületként tudják hasznosítani, míg a városi hőszigeteknek köszönhetően a hidegebb időszakokban is tovább maradhatnak aktívak. Mindez nemcsak a túlélési esélyeiket növeli, hanem újabb területek meghódítását is lehetővé teszi számukra.
A lakosság segítségét kérik a szakemberek
A probléma pontosabb feltérképezése érdekében a kutatók egy közösségi tudományos projektet indítottak, amelynek során már több mint 2300 lakossági bejelentést gyűjtöttek össze. Az így kapott adatok elengedhetetlenek a fajok terjedésének nyomon követéséhez, miközben a projekt az inváziós állatok okozta kockázatokra is felhívja a figyelmet.
Télen – a fák és cserjék lombjának lehullása után – sokkal könnyebb észrevenni a sáskák petetokjait. Ezek a 2–3 centiméteres, barna, szivacsos képződmények jellemzően az ágakon bújnak meg. Eltávolításukhoz mindenképpen szakember segítségét kell kérni, nehogy véletlenül az őshonos faj petéit semmisítse meg valaki.
