Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHajókkal és víz alatti hangfelvételekkel vizsgálták a kutatók, hogyan vadásznak az orkák a nagy fehér cápákra. A kardszárnyú delfinek tökéletesen összehangolt támadásokkal közelítik meg áldozataikat, hogy aztán elfogyasszák a májukat.
Tristan Guttridge viselkedésökológus Kina Scollay operatőrrel, valamint dr. Renauld de Stephanis orkaszakértővel karöltve eredt a rejtély nyomába, hogy kiderítsék: hogyan képesek a kardszárnyú delfinek észrevétlenül megközelíteni a nagy fehér cápákat. A kutatók a megfigyelések során saját hajójukat használták csaliként – számolt be róla a Daily Mail.
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Kardszárnyú delfinek a nagy fehér cápák ellen
A rögzített felvételek rendkívüli stratégiáról árulkodnak: az orkák csapatban, elképesztő szervezettséggel támadnak. Először körülveszik a cápát, majd határozott mozdulatokkal megragadják az uszonyait, amivel gátolják a mozgását.
A végzetes csapás a végére marad: kitépik a zsákmány máját, amin aztán közösen osztoznak.
A jelenség nem teljesen új keletű, hiszen az egyik első ismert esetet még 1997 októberében jegyezték fel San Francisco partjainál. Sokatmondó, hogy az incidens után a környék összes nagy fehér cápája nyomtalanul eltűnt. Guttridge elmondása szerint drónfelvételek már korábban is megörökítették, ahogy a kardszárnyú delfinek cápákat üldöznek és vadásznak le, ugyanakkor ezek a mozgóképek nem mutatták be részleteiben a támadás teljes folyamatát. A ragadozók célzott módszerére utalt az is, hogy Dél-Afrikában az utóbbi időben több olyan fehér cápa is partra sodródott, amelyekből hiányzott a máj.
De miért pont a cápa mája a fő célpont?
A válasz a ragadozók anatómiájában keresendő: a máj a cápa testtömegének akár a 25 százalékát is kiteheti. Ez a szerv hihetetlenül gazdag olajokban, és óriási mennyiségű energiát raktároz. Egy kifejlett nagy fehér cápa mája száz kilogrammot, vagy annál többet is nyomhat, így érthető módon valóságos energiabombát és táplálékforrást jelent egy éhes orkacsapat számára.
A nagy fehér cápa bár maga is hatalmas termetű ragadozó, az orka méretben és tömegben jócskán túlszárnyalja. Egy kardszárnyú delfin hossza meghaladhatja a 9 métert, tömege pedig az elképesztő 6,35 tonnát is. Guttridge úgy véli, emiatt az orkák jelentős erőfölényben vannak a cápákkal szemben.
Hajókat is támadnak Spanyolország partjainál
Az orkák újabban gyakran vesznek célba hajókat is. Az első ilyen meglepő esetet 2020 májusában dokumentálták a spanyolországi Barbate partjainál, és alig néhány héttel később már 45 hasonló incidenst jelentettek ugyanarról a partszakaszról. Azóta a spanyol partok mentén több mint 600 olyan orkatámadást regisztráltak a hatóságok, amelyeknek célpontjai hajók voltak.
A szokatlan viselkedésre számos elmélet született már, a felvetések között pedig egyaránt szerepel a megtorlás, a játék és a versengés is. Guttridge azonban egy sokkal érdekesebb lehetőséget is felvetett:
szerinte könnyen lehet, hogy az orkák a hajókon gyakorolják a cápák elejtésének technikáját, így tanítva a vadászatra a fiatal egyedeket.
Ilyen tudatos tanulási folyamatot figyeltek meg például két dél-afrikai kardszárnyú delfinnél, Portnál és Starboardnál is, amelyek a nagy fehér cápák felkutatására és elejtésére képezték ki a társaikat.
Kormánylapátokon modellezték a kardszárnyú delfinek taktikáját
Hogy jobban megértsék a folyamatot, a kutatók a Gibraltári-szorosban teszthajókkal és élethű kormánylapát-utánzatokkal kezdték el vizsgálni a ragadozók viselkedését. A kísérletek során egy orkacsapat célzottan rátámadt a kormánylapátokra: oldalra fordulva ráharaptak, nagy erővel megcsavarták, majd egyszerűen eltörték a szerkezeteket, teljesen mozgásképtelenné téve a hajókat.
Az eredményekből a szakértők arra következtettek, hogy az orkák hajszálpontosan ugyanezzel a módszerrel vadásznak a nagy fehér cápákra is.
Megragadják az állat mellúszóját, a hátára fordítják, amivel átmenetileg megbénítják (ezt a biológiában tónusos mozdulatlanságnak nevezik), és így már akadálytalanul hozzáférnek a májához.
A „láthatatlan” kommunikáció hatalmas előnye
A kardszárnyú delfinek vadászati sikereit a fejlett echolokáció is segíti. Nagy frekvenciájú kattogó hangokat bocsátanak ki, amelyek szonárként verődnek vissza a zsákmányról, így az állatok pontosan következtetni tudnak a kiszemelt célpont méretére és távolságára.
Mivel kiemelkedően intelligens társas lényekről van szó, szoros kötelék fűzi össze az egyedeket, amelyek gyakran az egész életüket együtt töltik. Kattogásokkal, hívóhangokkal és impulzusokkal kommunikálnak egymással. Bár a nagy fehér cápa sebessége elérheti az óránkénti 48–64 kilométert is, a cápák a sötét vizekben nemcsak a látásukra és a szaglásukra támaszkodnak, hanem az oldalvonalukra és az elektromos jeleket érzékelő receptoraikra is.
A kutatócsoport jelentős tudományos áttörést ért el azzal, hogy elsőként sikerült rögzítenie egy támadó orka hangkibocsátását.
Ebből kiderült, hogy a hívóhangok frekvenciája jócskán meghaladta a nagy fehér cápák hallástartományának felső határát.
- Az orkák tehát képesek egyfajta titkos frekvencián összehangolni a támadásaikat, vagyis úgy kommunikálnak, hogy a gyanútlan cápák abból semmit sem érzékelnek.
