Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKutatók egy csoportja olyan stabil szerves molekulákat vizsgált, amelyek az egykori marsi élet nyomait őrizhetik. A Rosalind Franklin marsjáró egyik műszere képes elkülöníteni e vegyületek tükörképi formáit, a kapcsolódó tesztek pedig egyúttal a földi szennyeződések veszélyére is ráirányították a figyelmet.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars valószínűleg a mainál melegebb és nedvesebb égitest volt. Vastagabb légköre és felszíni vizei olyan körülményeket teremthettek, amelyek kedvezhettek az egyszerű mikrobiális élet kialakulásának. Annak bizonyítása azonban továbbra is komoly tudományos kihívást jelent, hogy valóban éltek-e egykor mikroorganizmusok a bolygón. Bár a NASA marsjárói már kimutattak szerves molekulákat a marsi kőzetekben, ezek puszta jelenléte még nem bizonyítja az élet egykori létezését, hiszen szerves vegyületek biológiai folyamatok nélkül is létrejöhetnek.
Fotó: ADRIAN MANN / StockTrek Images via AFP
Mi utalhat marsi életre?
A várhatóan 2030-ban munkába álló Rosalind Franklin marsjáró olyan kémiai nyomokat fog keresni, amelyek pontosabb információval szolgálhatnak a talált molekulák eredetéről.
A kutatók figyelme elsősorban két stabil szénhidrogénre, a prisztánra és a fitánra irányul.
Ezek a vegyületek biológiai folyamatok termékei, amelyek származhatnak közvetlenül élő szervezetekből, de a hosszú geológiai folyamatok során átalakult földi kőolajban is megtalálhatók. Mivel rendkívül stabilak, megfelelő körülmények között akár évmilliárdokig is fennmaradhatnak. Ebből adódóan az egykori marsi élet lehetséges molekuláris jelzőiként, úgynevezett biomarkerekként szolgálhatnak.
Fontos információt hordozhat a molekulák kiralitása
A prisztán és a fitán úgynevezett királis molekulák. Ez azt jelenti, hogy olyan formákban létezhetnek, amelyek – az emberi jobb és bal kézhez hasonlóan – egymás tükörképei. Ezeket a változatokat enantiomereknek nevezik. Míg az élő szervezetek szinte kizárólag az egyik változatot állítják elő, addig a biológiai folyamatok nélkül létrejött anyagokban többnyire közel azonos arányban fordul elő mindkét forma.
A kutatók ezért úgy vélik, hogy ha az egyik változat jelentős túlsúlyban van jelen, az biológiai eredetre utalhat, míg az egyenlő eloszlás inkább élettelen kémiai folyamatokat vagy geológiai lebomlást jelez.
Sikeresen vizsgázott a marsjáró műszere
A Rosalind Franklin marsjáró a kőzetmintákat a Marsi Szervesmolekula-elemző (Mars Organic Molecule Analyzer, röviden MOMA) nevű műszerrel fogja vizsgálni. A berendezés egy gázkromatográfot, egy tömegspektrométert, apró kemencéket és egy lézert foglal magába. A folyamat során a mintákat először felhevítik, hogy kiszabadítsák belőlük az illékony vegyületeket, majd a keletkező gázokat különleges bevonatú csöveken vezetik át. Mivel a molekulák tükörképi formái eltérő sebességgel haladnak keresztül ezeken a csöveken, a műszer képes elkülöníteni őket egymástól.
A kutatók a MOMA aprócska csöveinek pontos másolataival végeztek kísérleteket, és már az első alkalommal sikerült szétválasztaniuk a prisztán és a fitán tükörképi változatait. Az eredmények alapján a műszer érzékenysége és mérési pontossága megfelelhet a marsi vizsgálatok céljainak.
Meglepő szennyeződést találtak egy meteoritban
A tesztekhez nem marsi kőzetet, hanem az 1969-ben Ausztráliában becsapódott Murchison-meteoritból származó mintákat használtak. Ez a meteorit többféle szerves vegyületet is tartalmaz, melyek egy része már magának az égitestnek a kialakulásakor jelen lehetett, míg más anyagok a földi környezetből kerülhettek bele. A kutatók kezdetben úgy vélték, hogy a prisztán és a fitán a becsapódást követően, biológiai szennyeződés révén került a kőzetbe. A mintákban azonban a molekulák összes tükörképi változata azonos arányban fordult elő, ami nem egyezett meg azzal a biológiai anyaggal, amely a megtalálás helyén szennyezhette volna be a meteoritot. Az eredmények inkább arra utalnak, hogy a meteorit valószínűleg már a földi légkörön való áthaladása közben érintkezett a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó aeroszolokkal.
A földi szennyezésre is ügyelni kell
Ezt a magyarázatot az olajpalákban található prisztán és fitán vizsgálata is alátámasztotta. A kőolaj évmilliók alatt, nagy mélységben, magas hőmérséklet és nyomás hatására képződik. Ezek a körülmények idővel kiegyenlítik a molekulák tükörképi változatainak arányát, így végül a különböző formák azonos mennyiségben lesznek jelen. Ugyanezt figyelték meg a kutatók a Murchison-meteorit mintáiban is.
A vizsgálat tehát nemcsak azt mutatta meg, hogy a MOMA alkalmas lehet az ősi marsi élet molekuláris nyomainak keresésére, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a meteoritok szerves anyagainak elemzésekor számolni kell a földi légkörből származó, fosszilis tüzelőanyagok égéséhez köthető szennyeződésekkel.
- A tesztet részletező tanulmány az Earth and Planetary Science Letters szakfolyóiratban jelent meg.
