Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy friss vizsgálat szerint a nagy dózisú halolajkészítmények nem tudják javítani a memóriát és a gondolkodási képességeket. Bár a belőlük származó omega-3 zsírsav sikeresen, nagyobb mennyiségben bejut az agyba, nagy valószínűséggel az Alzheimer-kórral küzdő idősek állapotán sem tud érdemben segíteni.
Sokan éppen azért szednek halolajtartalmú étrend-kiegészítőket, hogy megőrizzék agyuk egészségét. Ez nem véletlen, hiszen az omega-3 zsírsavak központi szerepet játszanak az agysejtek membránjainak felépítésében és működésük fenntartásában. A legfrissebb eredmények azonban arra utalnak, hogy a kognitív hanyatlás lassításához önmagában kevés az omega-3 pótlása.
Fotó: CHASSENET / BSIP
A fő kérdés: az omega-3 zsírsav javítja az agy állapotát?
A Dél-kaliforniai Egyetem Keck Orvostudományi Karának kutatói azt vizsgálták, hogy a nagy dózisú halolajkészítmények segíthetnek-e azokon az időseken, akiknél fokozott az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A tanulmányban 365 olyan, 55 és 80 év közötti felnőtt vett részt, aki a mindennapokban ritkán fogyasztott halat. (A hal az omega-3 egyik legfontosabb forrása.)
A résztvevők csaknem fele hordozta az APOE4 gént, amely a késői kezdetű Alzheimer-kór legerősebb ismert genetikai kockázati tényezője. A kutatók az alanyokat véletlenszerűen két csoportra osztották:
- az egyik felük naponta kapott halolajkészítményt,
- míg a többiek placebót szedtek.
Az alkalmazott készítmény 2000 milligramm DHA-t tartalmazott, amely az omega-3 zsírsavak egyik, az agyműködésben kulcsszerepet játszó típusa. A szakemberek arra is kíváncsiak voltak, hogy az étrend-kiegészítőből származó DHA valóban eljut-e az agyba.
A kognitív tesztek nem mutattak javulást
A kutatók az agyat körülvevő agy-gerincvelői folyadékban mérték a DHA szintjét, és hat hónap elteltével azt tapasztalták, hogy ez az érték átlagosan 17 százalékkal emelkedett. Mindez egyértelműen bizonyította, hogy az omega-3 sikeresen elérte a célterületet.
A következő kérdés az volt, hogy a DHA-szint növekedése jár-e bármilyen mérhető előnnyel. Ennek kiderítésére a résztvevők a vizsgálat elején, majd két évvel később is memória- és kognitív teszteket töltöttek ki.
Kiderült azonban, hogy a készítményt szedők végül nem teljesítettek jobban azoknál, akik csupán placebót kaptak.
Az agyi képalkotó vizsgálatok szintén nem mutattak ki kedvező hatást. A halolajkészítmény ugyanis nem akadályozta meg a hippokampusz zsugorodását – ez az agyterület pedig kiemelt fontosságú a memória megfelelő működésében, állapotát ráadásul gyakran használják az agyi öregedés és az Alzheimer-kór kockázatának jelzőjeként.
Nem mindegy, hogyan hasznosítja az agy a tápanyagokat
A kutatók szerint az eredmények jól mutatják: az agy egészsége nem csupán azon múlik, hogy mennyi omega-3 jut be a szervezetbe. Legalább ennyire fontos lehet az is, hogy az öregedő agy miként képes feldolgozni és felhasználni ezeket a zsírsavakat.
Hussein Naji Yassine, a tanulmány vezető szerzője szerint a halolajkészítmények ebben a vizsgálatban nem védték érdemben a szellemi frissességet. A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy az életkor, az általános egészségi állapot, az étrend és a genetikai háttér miként befolyásolhatja az omega-3 hasznosulását.
A szakemberek felvetették annak lehetőségét is, hogy a zsírsavak hatása teljesen más lehet akkor, ha nem izolált étrend-kiegészítő formájában, hanem természetes étrendi forrásokból visszük be őket. Ezt támasztják alá azok a korábbi eredmények is, amelyek szerint az omega-3-ban gazdag mediterrán diéta összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával.
Nem minden egyetlen étrend-kiegészítőn múlik
Bár a tanulmány nem tért ki aprólékosan minden egyes életmódbeli tényezőre, azt érdemes hangsúlyozni, hogy az agy egészségének védelme aligha múlik egyetlen étrend-kiegészítőn.
Yassine kifejtette: az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében továbbra is meghatározó szerepe van az egész életen át fenntartott, tudatos életmódnak.
Ennek pedig szerves része
- a rendszeres testmozgás,
- a pihentető alvás
- és a kiegyensúlyozott étrend.
A teljes tanulmány az eBioMedicine szaklapban olvasható.
