Rejtélyes pusztulás nyomaira bukkantak az ősi sírokban

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Több ezer éves sírokból előkerült maradványok adhatnak választ egy régóta kutatott európai rejtélyre. A DNS alapján végzett genetikai vizsgálat szerint egy ősi civilizáció tűnhetett el, miközben Európa ősi népessége és a temetkezési szokások is megváltoztak.
Vágólapra másolva!

Egy friss régészeti felfedezés szerint ősi maradványok DNS-vizsgálata mutatta ki, hogy a kőkorszak végén jelentős népességcsere történhetett Európában. A kutatók megalitikus sírokban talált csontokat elemeztek, és arra jutottak, hogy egy ősi civilizáció eltűnése együtt járhatott a temetkezési szokások átalakulásával.

Ősi civilizáció pusztulását tárta fel egy DNS-alapú régészeti felfedezés Európában – Genetikai vizsgálat mutatta meg, hogyan változhatott meg Európa ősi népessége a kőkorszak végén, amikor átalakultak a temetkezési szokások is (A kép illusztráció egy megalitról)
Ősi civilizáció pusztulását tárta fel egy DNS-alapú régészeti felfedezés Európában  (A kép illusztráció egy megalitról)

Ősi DNS tárja fel egy eltűnt civilizáció pusztulását

Egy 5000 éves franciaországi megalitikus sír DNS-vizsgálata új magyarázatot adhat arra, miért tűntek el Európa ősi megalitépítő közösségei. A kutatók 132 ember maradványait elemezték egy Párizstól északra található sírban, és arra jutottak, hogy a területen élő népesség Kr. e. 3000 körül súlyos válságon ment keresztül.

Genetikai törést találtak a sírban

A sírt két külön időszakban használták, de az első és a későbbi temetkezések között látványos genetikai különbség mutatkozott. A korábbi csoport az észak-franciaországi és németországi kőkori földművesekre hasonlított, míg a későbbi emberek Dél-Franciaország és az Ibériai-félsziget népességével mutattak kapcsolatot. Ez arra utal, hogy a helyi közösség drámaian megfogyatkozhatott, majd új csoportok érkeztek a térségbe.

Genetikai vizsgálat mutatta meg, hogyan változhatott meg Európa ősi népessége a kőkorszak végén, amikor átalakultak a temetkezési szokások is (illusztráció) Fotó: Siglinde Kartscher Neuss
Genetikai vizsgálat mutatta meg, hogyan változhatott meg Európa ősi népessége a kőkorszak végén, amikor átalakultak a temetkezési szokások is (illusztráció) Fotó: Siglinde Kartscher Neuss

Betegség és válság pusztíthatta el őket

A kutatók több kórokozó nyomát is kimutatták az ősi csontokból, köztük a pestis baktériumát. A tudósok szerint azonban a járvány önmagában nem magyarázza a népesség összeomlását. A pusztulásban betegségek, környezeti stressz és más súlyos válságok együtt játszhattak szerepet.

A sírban különösen sok gyerek és fiatal maradványát találták meg, ami szintén rendkívüli krízisre utal.

Európa kőemlékeinek építői tűnhettek el

A népességcsere társadalmi változásokkal is együtt járt. A korábbi sírokban több nemzedéken át ugyanazon családok tagjai feküdtek, később viszont egyetlen férfiági vonal vált meghatározóvá.

A kutatás szerint ez a fordulat egybeeshetett azzal, hogy Európában véget ért a hatalmas megalitikus sírok és kőemlékek építésének korszaka – írja a Sciencedaily.com.

40 ezer éves ősi civilizáció nyomaira bukkantak

Egy új, vitákat kiváltó elmélet szerint az emberiség története jóval mélyebbre nyúlik, mint eddig gondoltuk. A felvetés középpontjában egy ősi civilizáció áll, amely állítólag világszerte hagyott maga után nyomokat. Az elképzelés heves reakciókat váltott ki a tudományos közösségben.

Ősi egyiptomi találmány írja át a történelmet?

Egy apró, sokáig félreértelmezett régészeti lelet alapjaiban változtatja meg az emberi technológia korai történetéről alkotott képet. A kutatás szerint Egyiptom kézművesei már több mint 5300 éve kifinomult, mechanikus fúróeszközt használtak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!