Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA sorozatgyilkosok az évente feljegyzett gyilkosságok kevesebb mint egy százalékát teszik ki, mégis valahogy jobban uralják kollektív képzeletünket, mint szinte bármely más bűncselekménytípus. Dr. Kanika Bell pszichológus úgy véli, hogy az emberekben rengeteg kérdés, és egyfajta kíváncsiságot vett fel, amikor egy személy elköveti az elképzelhetetlent, majd férjként, szülőként visszatér a mindennapi életbe, és a gyilkosságok között dolgozni megy.

Azonban se Dr. Bell, se más szakértők nem tudtak pontos választ adni arra, hogy ehhez az erőszakos viselkedéshez pontosan mi vezethet.
Valóban létezhet egy sorozatgyilkos gén?
Egy elmélet, amely rendszeresen felbukkan mind a fikcióban, mind a valós bűnügyekben, egy MAOA néven ismert génmutációra összpontosít, amelyet gyakran „harcos génnek” becéznek. A mutációt, amely gyakrabban fordul elő férfiaknál, korábban már használták bírósági ügyekben és filmekben az erőszakos vagy antiszociális viselkedés lehetséges magyarázataként, vagy akár bűnbakként.
Dr. Bell szerint azonban a génhez való ragaszkodásunk valószínűleg többet mond a megmagyarázhatatlan megindoklására irányuló vágyunkról, mint a tényleges tudományról.
Nem értjük, miért választana valaki rituálisan ártatlan embereket, és mészárolná le, bántalmazná szexuálisan és csonkítaná meg őket úgy, ahogy a sorozatgyilkosok teszik. Azt hiszem, szomjazunk, és keresünk valamit, amivel megmagyarázhatjuk ezt a jelenséget
- fejtette ki.
A pszichológus saját maga szkeptikus ezzel az elmélettel kapcsolatban, inkább a környezetre, a családi háttérre és gyermekkori élményekre koncentrál.
Általában olyan pszichoszociális, családi dinamikákat vizsgálunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki képes legyen ilyen cselekményeket elkövetni.
Mi ez a „harcos gén” és mit csinál?
Egyszerűen fogalmazva, felelős egy monoamin-oxidáz A nevű enzim termeléséért a szervezetben, amely segít lebontani bizonyos vegyi anyagokat az agyban, miután azok elvégezték a munkájukat. Ezek a vegyi anyagok, más néven neurotranszmitterek, többek között a szerotonin, a dopamin és az adrenalinhoz kapcsolódó vegyületek, amelyek mind szerepet játszanak a hangulat, az érzelmek, az alvás, az étvágy és a szervezet stresszre adott válaszának szabályozásában. Lényegében az enzim egy takarítóbrigádként működik, eltávolítva ezeket a kémiai hírvivőket, miután befejezték a jelek továbbítását az idegsejtek között.
Amikor a mutációk megzavarják ezt a folyamatot, az egy ritka állapothoz, a monoamin-oxidáz A hiányhoz vezethet, amely szinte kizárólag férfiakat érint, és enyhe fogyatékossággal, valamint viselkedési problémákkal, többek között agresszív és erőszakos kitörésekkel hozható összefüggésbe.
Az elmélet szerint, amikor az enzim nem működik megfelelően, a neurotranszmitterek, mint például a szerotonin, felhalmozódnak az agyban. A tudósok nem teljesen biztosak benne, hogy miért, de gyanítják, hogy ezeknek a vegyi anyagoknak a túlzott szintje megnehezítheti az impulzusok kontrollálását.
Egyes kutatók azonban úgy vélik, hogy a csökkent enzimaktivitás befolyásolhatja az agy bizonyos részeinek fejlődését, ami segíthet megmagyarázni mind az fogyatékosságot, mind a viselkedési problémákat, amelyek az állapottal járnak. Felmerült az is, hogy a sajthoz hasonló élelmiszerekben található tiramin nevű vegyület felhalmozódása is szerepet játszhat, ami feltehetően az oka annak, hogy a tünetek néha súlyosbodhatnak bizonyos ételek fogyasztása után.
Mindezek ellenére ez a mutáció messze van attól, hogy garantálja az erőszakos hajlamokat. Dr. Bell hangsúlyozta, hogy a gén megléte közel sem pecsételi meg valakinek a sorsát - írta az Unilad.