Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA laboratóriumokban termesztett hústól a világszerte tomboló heves tüzekig, a tudósok szerint az élet 2100-ban nagyon másképp nézhet ki, mint ma. Egy új tanulmány lehangoló betekintést adott abba, hogy pontosan mi vár ránk a következő évszázadban.

A szakértők szerint a jelentős globális felmelegedés most már szinte elkerülhetetlen, sőt a hőmérséklet akár 4°C-kal is emelkedhet. Ez szélsőséges tűzidőszakot válthat ki a világ számos részén, számtalan faj túlélését veszélyeztetve.
Az állatállomány drámaian csökkenhet, mivel a legelő állatokat laboratóriumban termesztett hússal és tejjel helyettesítik. Eközben a génszerkesztés terén elért eredmények felhasználhatók a problémás invazív fajok, például a pusztító kártevők kiirtására is.
Baljós jövőképet jósolnak 2100-re a tudósok
„70 év múlva sok ökoszisztéma lényegesen más lesz” – írták a kutatók az Australian Journal of Botany című folyóiratban. Hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás a fő kiváltó ok, ami erdőtüzeket, hőségrekordokat, aszályokat, árvizeket, valamint a légköri szén-dioxid-szint ingadozását okozza, de a jövőben más problémák is felütik majd a fejüket.
A sydney-i Macquarie Egyetem kutatócsoportja a tanulmányához egy sor lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki Ausztrália ökoszisztémáira vonatkozóan a 2100-as évre. Egy olyan világgal számoltak, amelyben a globális átlaghőmérséklet körülbelül 4 °C-kal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé.
A kutatásból kirajzolódó egyik legerősebb vonulat a rekkenő hőség által táplált, egyre gyakoribb és intenzívebb bozóttüzek növekvő hatása volt. Ez a szélsőséges tűzveszélyes időjárás valószínűleg átalakítja a növényzetet, és veszélyezteti a fajok túlélését.
Néhány fontos növényzettípus, például az esőerdők, a forró tüzek közötti hosszú időszakoktól függenek. Ahogy a szélsőséges tűzveszélyes időjárás egyre gyakoribbá válik, úgy lesz egyre nehezebb és nehezebb fenntartani ezeket az ökoszisztémákat
- mondta a tanulmány szerzője, Mark Westoby professzor.
Az erdő- és bozóttüzek manapság nem számítanak újdonságnak, Európában idén több helyen is hatalmas lángok pusztítottak emberi életeket követelve. De az elmúlt évekből ki lehet emelni Ausztrália "fekete nyár" néven ismert bozóttüzei, Kanada 2023-as rekordméretű erdőtűzszezonja és a kaliforniai pusztító tüzek
Laboratóriumi hús váltja fel az állatokat
A tanulmány által azonosított további lehetőségek között szerepelt a hagyományos állattenyésztés drámai csökkenése, mivel a szarvasmarhákat és a juhokat egyre inkább állati sejtekből tenyésztett hús és tejtermékek váltják fel.
Ez a technológia már most kezd túllépni a laboratóriumi kereteken. A laboratóriumban tenyésztett csirkehús értékesítését már jóváhagyták Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben, miközben egyes vállalatok precíziós fermentáció segítségével tehén nélkül állítanak elő tejfehérjéket. A tudósok már laboratóriumban nevelt csokoládét és kávét is létrehoztak a klímaváltozás által veszélyeztetett növények alternatívájaként.
Mindemellett olyan génszerkesztési technológiák alkalmazását is előrevetíti a tanulmány, amelyekkel szelektíven visszaszoríthatók az őshonos élővilágban a legnagyobb károkat okozó invazív fajok. Hasonló technológiákkal már napjainkban is kísérleteznek: a tudósok génmódosított szúnyogokat fejlesztenek a betegségeket hordozó populációk visszaszorítására.
Hogyan lehet megakadályozni a gyors klímaváltozást?
A Climate Analytics nemrégiben készült jelentése azokat az intézkedéseket vizsgálta, amelyeket meg kell tenni ahhoz, hogy a globális felmelegedést az évszázad végére 1,5°C alatt tartsuk. Ez a küszöbérték a Párizsi Megállapodás által meghatározott kritikus globális éghajlati határérték, amelynek célja a klímaváltozás legpusztítóbb hatásainak elkerülése.
Az elemzés szerint e cél eléréséhez 2035-re a felére kell csökkentenünk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Ráadásul a szakértők szerint a fosszilis tüzelőanyagok használatát legkésőbb 2070-ig teljesen ki kell vezetni - írta a Daily Mail.