Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBár a Viagra hatóanyaga, a szildenafil napjainkban elsősorban a merevedési zavarok kezeléséről ismert, a gyógyszert eredetileg magas vérnyomás, illetve a szív elégtelen vérellátása okozta mellkasi fájdalom enyhítésére fejlesztették ki. Most, három évtizeddel később a kutatók egy teljesen új, ígéretes felhasználási területét térképezik fel.

Fotó: ALICE S. / BSIP
A Viagra hatása a ráksejtek koleszterinellátására
A gyógyszer hatásmechanizmusát a Weizmann Tudományos Intézetben, Ayelet Erez professzor laboratóriumában vizsgálták a Dr. Yarden Ariav által vezetett kutatás keretében.
A tudósok megállapították, hogy a szildenafil jelentősen csökkenti a ráksejtek koleszterin-hasznosító képességét.
- Eredményeiket a rangos Cancer Research című folyóiratban publikálták.
A koleszterin a sejtmembránok alapvető építőköve, amely különösen fontossá válik a ráksejtek számára akkor, amikor leválnak az elsődleges daganatról, hogy a szervezetben vándorolva távoli szervekben tapadjanak meg.
Ha csökken a hozzáférésük ehhez az anyaghoz, a daganatos áttétek is sokkal nehezebben tudnak kialakulni.
A PDE5 enzim és a cGMP szerepe
A szildenafil az 5-ös típusú foszfodiészteráz (PDE5) enzim gátlásán keresztül fejti ki hatását, ami a cGMP nevű jelátvivő molekula szintjének megemelkedéséhez vezet. A cGMP felelős az erek kitágításáért és a pénisz vérellátásának fokozásáért – ez magyarázza a Viagra hatékonyságát a merevedési zavarok kezelésében.
A kutatók most azt is felismerték, hogy a cGMP egy sejten belüli koleszterint szállító fehérjéhez is kötődik, aminek következtében kevesebb koleszterin marad szabadon hozzáférhető. A ráksejtek pedig rendkívül érzékenyen reagálnak az így kialakuló hiányállapotra.
A sztatinok tovább növelhetik a ráksejtekre nehezedő nyomást
A szakemberek szerint a Viagrához hasonló gyógyszerek és a sztatinok együttes alkalmazása még intenzívebb nyomás alá helyezheti a ráksejteket. Míg a Viagra-típusú szerek a már meglévő koleszterinhez való hozzáférést korlátozzák, addig a sztatinok az új koleszterin képződését gátolják. A két gyógyszercsoport kombinálása így jelentősen felerősítheti az áttétképződést gátló hatást.
Sejtvizsgálatok, egérmodellek és betegadatok
A levont következtetéseket több független forrásból származó bizonyíték is alátámasztja. A kutatók nemcsak daganatos egérmodelleket és emberi betegekből származó, tenyésztett ráksejteket vizsgáltak, hanem kielemezték a Clalit Health Services mintegy ötmillió tagjának két évtizedre visszanyúló egészségügyi adatait is.
A Clalit nyilvántartásainak elemzése kimutatta, hogy a szildenafil alkalmazása szignifikánsan jobb túlélési arányokkal hozható összefüggésbe a daganatos betegek körében. Ez a kapcsolat különösen azoknál a pácienseknél bizonyult erősnek, akik a kezelésük során sztatinokat is szedtek.
A kiterjedt vizsgálat széles körű intézményi együttműködés keretében valósult meg. A projektben részt vett az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének Eytan Ruppin professzor által vezetett laboratóriuma, valamint a Clalit Health Services innovációs részlegének Shay Ben-Shachar professzor irányította kutatócsoportja is. A munkát emellett a Rabin Medical Center orvosai és kutatói is támogatták.
Nemcsak a daganat mutációi számíthatnak
A kutatócsoport felfedezése szerint az újonnan azonosított biológiai útvonal közvetlen kapcsolatot teremt a cGMP-jelátvitel és a sejten belüli koleszterinszabályozás között. Ennek az útvonalnak a célzott befolyásolásával a jövőben sikeresen gátolhatóvá válhat a ráksejtek áttétképző képessége.
Erez professzor hangsúlyozta: a rák biológiáját korántsem kizárólag a daganatsejtek mutációi határozzák meg. A páciens általános anyagcsere-állapota és a kísérőbetegségekre szedett gyógyszerek is jelentős hatást gyakorolhatnak a folyamatra. Éppen ezért a jövőben a személyre szabott terápiák megtervezésekor a beteg egészét kell vizsgálni, nem pedig elszigetelten csak magát a daganatot.
