Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Concordia kutatóállomáson július 18-án rögzített mínusz 84,1 Celsius-fokos érték 2012 óta a Földön mért legalacsonyabb hőmérsékletnek számít – írja a Live Science. A zord antarktiszi hideg kialakulásában szerepet játszik a nagy tengerszint feletti magasság, a hónapokon át tartó sötétség, valamint a rendkívül száraz és stabil légkör is. A mért érték egyáltalán nem mond ellent a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának.
A kontinens belső területein elhelyezkedő Concordián a szélsőséges antarktiszi hideg a téli hónapok szerves részét képezi; ilyenkor a hőmérő higanyszála rendszeresen mínusz 80 Celsius-fok alá süllyed. A mostani érték tehát önmagában nem számít rekordnak, ám még ezen a kíméletlen vidéken is figyelemre méltó jelenség.
Fotó: DORIANE LETEXIER / Hans Lucas
Az antarktiszi hideg háttere: miért hűl le ennyire a levegő?
A Concordia kutatóállomás az Antarktiszi-fennsíkon, a partoktól több mint ezer kilométerre, mintegy 3200 méteres tengerszint feletti magasságban, egy nagyjából 3300 méter vastag jégtakaró tetején található. Mivel a területet a téli időszakban hónapokig nem éri napfény, a légkör pedig rendkívül száraz és stabil, a felhőtakaró hiánya miatt a hő folyamatosan kisugárzik a világűrbe.
Ez a jelenség eredményezi a hőmérséklet extrém mértékű zuhanását.
A Paul-Émile Victor Francia Sarkkutató Intézet adatai szerint július 18-án kétszer, helyi idő szerint 6:25-kor és 6:34-kor is rögzítették a mínusz 84,1 Celsius-fokos értéket. Gabriele Carugati, az olasz Nemzeti Antarktiszi Kutatási Program állomásvezetője is megerősítette, hogy a mínusz 84 fok alatti érték még a Concordián is kiugrónak számít.
A rendkívüli hideg nem cáfolja a felmelegedést
Érdekesség, hogy a mérés idején Észak-Amerikát és Európát éppen intenzív hőhullámok sújtották: Nyugat-Európában minden idők legmelegebb júniusát jegyezték fel, miközben Kanadában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Spanyolországban pusztító erdőtüzek tomboltak.
Ugyan a globális felmelegedés és az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt a bolygó átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás egy hosszú távú folyamat. Ennek értelmében lokálisan a jövőben is előfordulhatnak hasonló, kivételesen hideg időszakok.
Ahogy azt Carugati is hangsúlyozta, az Antarktisz időjárását rendkívül összetett légköri folyamatok irányítják, így egyetlen helyszín extrém alacsony hőmérséklete semmiképpen sem cáfolja a globális felmelegedés tényét.
A jég űrhajósai
A Concordiát jelenleg a világ legelszigeteltebb és legzordabb antarktiszi bázisaként tartják számon, ahol a kutatók szeizmikus és csillagászati megfigyeléseket végeznek, miközben a begyűjtött adatok alapján a Föld múltbeli éghajlatát igyekszenek modellezni.
A helyszín kíméletlen környezete kiválóan alkalmas az űrutazások során felmerülő fizikai, mentális és szociális terhelések szimulálására.
Éppen ezért az Európai Űrügynökség orvosa is folyamatosan vizsgálja az ott dolgozókat, akiket a szakma gyakran csak „a jég űrhajósaiként” emleget.
A téli hónapokban repülőgéppel lehetetlen megközelíteni a bázist, a legközelebbi kutatóállomás pedig mintegy 600 kilométeres távolságban fekszik.
A Vosztok állomás tartja a hivatalos hidegrekordot
A Concordia mindenkori saját hidegrekordja mínusz 84,7 Celsius-fok, amelyet a 2010-es tél során rögzítettek. A hivatalos, abszolút földi hidegrekordot azonban a mai napig az orosz Vosztok állomás tartja:
a Meteorológiai Világszervezet adatai alapján ott 1983 júliusában elképesztő, mínusz 89,2 Celsius-fokos hideget mértek.
Bár a felszíni levegőhőmérséklet mérései megálltak ezen a ponton, a műholdas adatok ennél is zordabb viszonyokra utalnak: egy 2018-as tanulmány arra enged következtetni, hogy Kelet-Antarktiszon a hó és a jég felszíni hőmérséklete akár a megdöbbentő mínusz 98 Celsius-fokig is süllyedhet.
Az antarktiszi jégtakarót is veszélyezteti a felmelegedés
A kontinens nyugati részén található hatalmas gleccsereket és az összefüggő jégtakarót egyaránt súlyos veszély fenyegeti, hiszen az Antarktiszi-félsziget melegszik a leggyorsabb ütemben az egész régióban.
Egy februárban publikált kutatás arra figyelmeztet, hogy a jelenkori kibocsátási döntéseink fogják meghatározni a félsziget sorsát az elkövetkező évszázadokban. Ennek megfelelően a tengeri jég, a jégselfek, a gleccserek és a helyi pingvinpopulációk egyaránt komoly veszélynek vannak kitéve.
Bár a Concordia a Föld legnagyobb és a nyugatinál jóval stabilabbnak tartott kelet-antarktiszi jégtakaróján áll, a tartós hőmérséklet-emelkedéssel szemben sajnos ez a régió sem élvez teljes védettséget.
Jól mutatja a helyzet komolyságát, hogy 2022 márciusában a Concordia térségében egy példátlan hőhullám során mínusz 9,4 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ez az érték megdöbbentő módon 18 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi márciusi maximumot, a későbbi vizsgálatok pedig bebizonyították, hogy a globális felmelegedés jelentősen felerősítette az anomáliát.
Az El Niño további szélsőségeket hozhat
Bolygónk a közelmúltban lépett be az El Niño fázisába, egy többéves természetes éghajlati ciklus melegítő szakaszába, ami a jövőben még több időjárási szélsőséget eredményezhet.
- A Carbon Brief előrejelzései szerint 2024 után 2026 jó eséllyel a második legmelegebb évként vonul majd be a történelembe, míg az erősödő El Niño-jelenség tovább növeli a valószínűségét annak, hogy a 2027-es év átvegye a valaha mért legmelegebb évnek járó első helyet.
