Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huLegújabb állatkísérletek szerint a zöldségekben található nitrát és vas olyan vegyületek termelődését indíthatja el a bélrendszerben, amelyek védik a szív- és érrendszert, emellett javítják az anyagcserét. Ebben a folyamatban a bélbaktériumok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fő kérdés már csak az, hogy mindez az emberi szervezetben is hasonlóan működik-e.
Különösen sok nitrátot tartalmaz a cékla, valamint a leveles zöldségek, például a spenót, a rukkola és a fejes saláta. A bab, a teljes kiőrlésű gabonafélék és általában a zöldségek emellett úgynevezett nem-hem vasban is gazdagok. A Karolinska Intézet kutatói rájöttek, hogy a bélbaktériumok ezekből a tápanyagokból biológiailag aktív molekulákat, dinitrozil-vas-komplexeket képesek előállítani. Ezek a vegyületek a felszívódás után eljutnak a különböző szövetekbe, a legnagyobb mennyiségben pedig a májban és a vesékben halmozódnak fel. A felfedezést a Cell című tudományos folyóiratban publikálták.
Fotó: DIPTENDU DUTTA / NurPhoto
Bélbaktériumok nélkül nincsenek dinitrozil-vas-komplexek
A kutatók egereken, sejteken, baktériumokon és emberi mintákon is vizsgálták a molekulák eredetét. Modern analitikai módszerekkel sikeresen kimutatták a dinitrozil-vas-komplexeket a különböző szövetekben. A bélflórával nem rendelkező egerek szervezetéből azonban ezek a vegyületek teljesen hiányoztak.
A megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy a bélmikrobióta elengedhetetlen a dinitrozil-vas-komplexek létrejöttéhez.
Andrei L. Kleschyov, a tanulmány első szerzője kiemelte: a bélbaktériumok képesek az ételek összetevőiből olyan új molekulákat alkotni, amelyek hatással vannak a szervezet működésére.
Jelentős javulás az állatkísérletekben
A szakemberek ezt követően olyan állatoknál emelték meg a dinitrozil-vas-komplexek szintjét, amelyek szív-, érrendszeri vagy anyagcsere-betegségekben szenvedtek. Az egerek egy része nitrátban és vasban gazdag étrend-kiegészítőt kapott, míg a többiek szervezetébe mesterségesen előállított dinitrozil-vas-komplexeket juttattak. Mindkét megközelítés pozitív eredményt hozott:
- csökkent a vérnyomás,
- javult az erek állapota,
- hatékonyabbá vált a vércukorszint szabályozása,
- és kevesebb zsír rakódott le a májban.
Mattias Carlström, a kutatás egyik vezetője szerint az eredmények megmagyarázhatják, miért véd a betegségek ellen a sok zöldséget, így nitrátot és vasat is tartalmazó étrend.
Emberi vizsgálatokra is szükség lesz
A kutatás egy eddig ismeretlen kapcsolatot tárt fel a táplálkozás és a bélmikrobák között. Mivel azonban a bizonyítékok zöme még állatkísérletekből származik, kérdéses, hogy a folyamat mennyire hangsúlyos az emberi szervezetben. A kutatók következő célja egy olyan megbízható módszer kidolgozása, amellyel már emberekben is mérhetik a dinitrozil-vas-komplexek szintjét. Emellett szeretnék pontosan megérteni, hogyan jönnek létre ezek a molekulák, miként jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és hogyan befolyásolják az élettani folyamatokat. A jövőbeli vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogy az étrend és a bélflóra célzott módosításával szabályozható-e a dinitrozil-vas-komplexek mennyisége.
