Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSokan úgy tartják, hogy a C-vitamin rendszeres szedésével nullára csökkenthető a megfázás esélye. Az utóbbi évek kutatási eredményei azonban cáfolják ezt a népszerű elképzelést: a C-vitamin szedése legfeljebb elhanyagolható mértékben képes rövidíteni és enyhíteni a betegség lefolyását.
A legtöbben az első tüsszentés vagy torokkaparás után rögtön nagy dózisú C-vitaminhoz nyúlnak, azt remélve, hogy így hamar túllendülnek a náthán. Az utóbbi évek vizsgálatai ugyanakkor kijózanítóan hathatnak azokra, akik csodaszerként tekintenek a C-vitaminra. Ráadásul a kutatások éles különbséget tesznek a betegség előtt megkezdett, megelőző célú, rendszeres pótlás, valamint a már a tünetek jelentkezésekor alkalmazott C-vitamin-kúra között. Ez magyarázza, miért tűnhetnek esetenként ellentmondásosnak az eredmények.
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
Linus Pauling tette igazán népszerűvé a C-vitamint
A C-vitamin megfázás elleni alkalmazását nagyrészt Linus Pauling amerikai kémikus tette széles körben ismertté. Pauling kétszeres Nobel-díjas volt: a kémiai kötések kutatásáért 1954-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki, 1962-ben pedig Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverkísérletek elleni fellépéséért.
Bár Pauling sem dietetikus, sem infektológus nem volt, 1970-ben mégis könyvet jelentetett meg a C-vitamin és a megfázás kapcsolatáról. Az egészség megőrzéséhez napi 1000–2000 milligramm bevitelét ajánlotta, a megfázás megelőzésére pedig még ennél is nagyobb adagokat javasolt.
Könyvének azóta is jelentős szerepet tulajdonítanak a C-vitamin-készítmények forgalmának megugrásában. Állításainak tudományos hátterét azonban később számos kritika érte:
- a bírálók matematikai hibákra,
- gyenge minőségű vizsgálatok felhasználására
- és egyes eredmények túlértékelésére hívták fel a figyelmet.
A legtöbb embernél a C-vitamin nem előzi meg a megfázást
A C-vitamin hatását vizsgáló egyik legfontosabb tudományos összegzés a Cochrane-együttműködés 2013-as áttekintése, amelyben a kutatók 29 vizsgálat során összesen 11 306 résztvevő adatait elemezték.
Az eredmények világosan megmutatták, hogy napi legalább 200 milligramm C-vitamin rendszeres szedése az átlagos népesség körében nem csökkentette érdemben a megfázás kockázatát. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 2025-ben frissített szakmai összefoglalója is pontosan erre a következtetésre jutott.
Bár egyes frissebb elemzések kimutattak egy nagyon kis mértékű megelőző hatást, az eredmények korántsem egységesek. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a rendszeres C-vitamin-pótlás a legtöbb embernél nem segít elkerülni a megfázást.
Kivételt képezhetnek azok a személyek, akik rövid ideig rendkívüli fizikai terhelésnek vagy extrém hidegnek vannak kitéve. Öt különböző vizsgálatban összesen 598 maratonfutó, síelő és hideg környezetben gyakorlatozó katona adatait elemezték: az ő esetükben a rendszeres C-vitamin-pótlás körülbelül a felére csökkentette a megfázás kockázatát.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az eredmény nem általánosítható a teljes népességre!
A C-vitamin valamelyest rövidítheti a betegséget
A már említett Cochrane-áttekintés 31 összehasonlítás során összesen 9745 megfázásos eset időtartamát vizsgálta. A statisztikák szerint a megelőző jelleggel, rendszeresen szedett C-vitamin felnőtteknél átlagosan 8, míg gyermekeknél 14 százalékkal rövidítette le a betegség lefolyását.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy felnőtteknél tíz napig tartó megfázás átlagosan valamivel kevesebb mint egy nappal lesz csak rövidebb. Bár a különbség statisztikailag mérhető, önmagában mégsem jelent drasztikusan gyors gyógyulást.
Egy 2025-ben megjelent tudományos áttekintés – 15 vizsgálat és 6244 résztvevő adatai alapján – arra a megállapításra jutott, hogy napi legalább 1000 milligramm C-vitamin rendszeres szedése átlagosan 15 százalékkal mérsékelte a megfázás súlyosságát.
Egy 2023-as metaanalízis szerint a vitamin jótékony hatása a súlyos panaszoknál kifejezettebb volt, mint az enyhe tünetek esetében. A kutatók az otthon, illetve az iskolai hiányzással töltött napok számát is figyelembe vették, és azt találták, hogy az enyhe tünetek időtartamára a vitamin nem gyakorolt számottevő hatást.
Nem sokat ér, ha az első tünetek jelentkezésekor kezdünk C-vitamint szedni
A megelőzésként, rendszeresen szedett, illetve a csak a tünetek megjelenésekor megkezdett C-vitamin-pótlás eredményei jelentősen eltérnek egymástól.
A vizsgálatok többsége nem mutat következetes javulást abban az esetben, ha a beteg csupán az első panaszok észlelése után kezdi el a vitamint szedni.
Jelenleg nem bizonyított, hogy a tünetek jelentkezésekor elkezdett pótlás érdemben lerövidítené a megfázást, vagy érezhetően mérsékelné a panaszokat. A kutatásokban kimutatott minimális előnyök elsősorban azoknál jelentkeztek, akik már a megbetegedés előtt is rendszeresen szedték a C-vitamint.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a C-vitamin felesleges lenne. Épp ellenkezőleg:
- nélkülözhetetlen többek között az immunrendszer megfelelő működéséhez,
- a kollagén előállításához
- és a vas optimális felszívódásához.
Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a szervezet megfelelő vitaminellátottsága nem egyenlő a nagy dózisú készítmények indokolatlan, folyamatos szedésével!
A nagyobb adag C-vitamin nem feltétlenül hatásosabb
A megfázással kapcsolatos vizsgálatokban alkalmazott napi 200–1000 milligrammos – vagy esetenként még ennél is nagyobb – adagok jelentősen meghaladják a szokásos beviteli referenciaértékeket.
Túlzott mennyiségben a C-vitamin hasmenést, hányingert, hasi görcsöket és egyéb emésztőrendszeri panaszokat okozhat. Az amerikai egészségügyi hatóságok felnőttek számára napi 2000 milligrammban határozzák meg a maximális beviteli szintet. Fontos tisztázni, hogy ez nem az ajánlott adag, hanem egy olyan felső határérték, amelyet nem célszerű tartósan túllépni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyelőre nem állapított meg egységes tolerálható felső beviteli szintet a C-vitaminra.
Mivel a nagy mennyiségben bevitt C-vitamin fokozhatja a vas felszívódását, komoly problémát jelenthet a vasraktározási zavarban (például hemokromatózisban) szenvedők számára. Emellett vesebetegség vagy vesekövességre való hajlam esetén is kifejezetten indokolt az óvatosság. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a túlzott C-vitamin-bevitel befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását, valamint torzíthatja bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (például vércukorszint- vagy székletvér-tesztek) eredményeit.
Éppen ezért érdemes orvos vagy gyógyszerész tanácsát kikérni, mielőtt tartósan nagy dózisú C-vitamin szedésébe kezdenénk.
A magyarok alig esznek C-vitaminban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket
Az uniós szabályokkal összhangban Magyarországon napi 80 milligramm a felnőttek C-vitamin-beviteli referenciaértéke (NRV). Ez nem terápiás mennyiség, csupán egy hivatalos irányszám, amellyel a boltokban kapható termékek tápértékét vetik össze.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) állásfoglalása rávilágít, hogy ez a mennyiség változatos étrenddel könnyedén fedezhető. Kiváló, természetes C-vitamin-forrásnak számít példának okáért a paprika, a brokkoli, a káposzta, a kivi, a citrusfélék, valamint a fekete ribiszke és a csipkebogyó.
A 2019-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai alapján ugyanakkor a magyar felnőttek átlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztása mindössze napi 339 grammot tett ki, ami elmarad a szakemberek által ajánlott napi 400 grammtól. Bár ez nem feltétlenül jelent C-vitamin-hiányt, egyértelmű, hogy sokkal több friss zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk!
