Ez az elfeledett szerv sokkal fontosabb lehet, mint hittük

Egy felnőttkorban sokáig feleslegesnek hitt mellkasi szervünk állapota szorosan összefügghet az élettartammal, a tüdőrák kockázatával, valamint a szív- és érrendszeri halálozással. A legújabb kutatások szerint a csecsemőmirigy felnőttkorban is kulcsszerepet játszhat az immunrendszer támogatásában.

Bár a csecsemőmirigy az élet korai szakaszában elengedhetetlen a gyermekek immunrendszerének fejlődéséhez, az életkor előrehaladtával fokozatosan sorvadni és zsugorodni kezd. Emiatt az orvostudomány sokáig úgy tekintett rá, mint egy olyan szervre, amely felnőttkorban már alig lát el érdemi funkciót. A Nature folyóiratban közzétett új eredmények szerint azonban a szerv állapota a későbbiekben is meghatározhatja az egészségünket és az élettartamunkat.

A csecsemőmirigy a mellkas felső részén helyezkedik el, és felnőttkorban is fontos szerepet tölthet be az immunrendszer működésében
Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / SKX

Mesterséges intelligenciával vizsgálták a csecsemőmirigyet

Hugo Aerts, a Harvard Egyetem onkológusa és kutatócsoportja két nagyszabású vizsgálat – a Framingham Heart Study (FHS) és a National Lung Screening Trial (NLST) – adatait elemezte, összesen több mint 27 ezer ember egészségügyi dokumentációját feldolgozva. A résztvevőkről korábban készült CT-felvételek alapján meghatározták a csecsemőmirigy méretét, alakját és összetételét.

Az összegyűjtött adatokat egy mélytanulási rendszer értékelte ki: a mesterséges intelligencia egy pontszámrendszer segítségével jellemezte a szerv egészségi állapotát, ami közvetett módon megmutatta, mennyire maradhatott működőképes a csecsemőmirigy az érintettek felnőttkorában. Ennek alapján a résztvevőket alacsony, átlagos, illetve magas pontszámú csoportokba sorolták.

A jó állapotú csecsemőmirigy alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt

Az utánkövetési adatok érdekes különbségekre világítottak rá. Az NLST-kutatásban a magas pontszámot elért csoport relatív halálozási kockázata a következő 12 évben mintegy 50 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak az alacsony pontszámú csoporthoz viszonyítva. Mindezt úgy állapították meg, hogy az elemzés során már korrigálták az adatokat az életkor, a nem, a dohányzási szokások és az esetleges társbetegségek hatásaival.

Kiderült továbbá, hogy a csecsemőmirigy jobb állapota a tüdőrák kialakulásának kockázatát is jelentősen – mintegy 36 százalékkal –, míg a tüdőrák miatti halálozás esélyét a felére csökkentette a rosszabb állapotú szervvel rendelkezőkhöz képest. A szív- és érrendszeri eredetű halálozások terén is hasonló tendenciát figyeltek meg: a relatív kockázat az NLST-adatbázisban 63 százalékkal, az FHS-vizsgálatban pedig megdöbbentő módon akár 92 százalékkal volt alacsonyabb a magas pontszámú csoport esetében.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények egyelőre csupán korrelációt mutatnak. Az adatok önmagukban nem bizonyítják ok-okozati szinten, hogy kizárólag a jobb állapotú csecsemőmirigy tehető felelőssé a kedvezőbb egészségügyi mutatókért, így a megállapítások megerősítése további vizsgálatokat igényel.

Az immunterápia hatékonyságát is befolyásolhatja

Hugo Aerts egy másik, a témához kapcsolódó Nature-tanulmányt is vezetett, amelyben az immunterápiára adott válaszreakciókat vizsgálták különféle daganattípusoknál. Az összefüggés a tüdőrák, a melanóma és az emlőrák esetében is egyértelműen kirajzolódott. 

Azok a betegek, akik egészségesebb csecsemőmiriggyel rendelkeztek, sokkal jobban reagáltak a kezelésekre, és a túlélési idejük is hosszabbnak bizonyult.

A kutatók úgy vélik, hogy a szerv állapotának felmérése a jövőben segíthet előrejelezni, kiknél hozhatják a legjobb eredményeket az egyes terápiák. Mivel a csecsemőmirigy állapota rutin képalkotó vizsgálatokkal is jól becsülhető, ez a módszer jelentősen támogathatja a kezelések személyre szabását, és teljesen új távlatokat nyithat az immunrendszer általános egészségének nyomon követésében.

A felnőttkori T-sejt-képződésben is szerepe lehet

Bár egyelőre nem tisztázott pontosan, miért van ilyen széles körű hatással az egészségünkre a csecsemőmirigy, a jelenlegi felfedezések tökéletesen egybevágnak egy 2023-ban publikált vizsgálat eredményeivel: azoknál a pácienseknél, akiknek műtéti úton eltávolították a csecsemőmirigyét, a beavatkozást követő öt évben jelentősen megnőtt a bármely okból bekövetkező halálozás kockázata.

A korábbi elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a csecsemőmirigy felnőttkorban is aktívan hozzájárulhat az új T-sejtek termelődéséhez, ezáltal fontos szerepet töltve be az egészség fenntartásában.

Összességében a csecsemőmirigy életkorral járó zsugorodása közel sem annyira ártalmatlan és természetes folyamat, mint azt korábban gondolták.

Mi vezethet a csecsemőmirigy károsodásához?

Aerts kutatócsoportja a szerv romló állapotát olyan tényezőkkel hozta összefüggésbe, mint a dohányzás, az elhízás és a krónikus gyulladások jelenléte. 

Az eredmények egyfajta kétirányú kapcsolatra utalnak: 

• míg a jó állapotban lévő csecsemőmirigy hatékonyan támogatja a felnőttkori immunrendszert, 
• addig a gyulladások, a káros életmódbeli szokások és a különböző betegségek tovább roncsolhatják a szervet. 

Ez az ördögi kör az életkor előrehaladtával felgyorsíthatja a sorvadást és a zsugorodást.

Amennyiben a jövőbeli kutatások is alátámasztják az eredményeket, a csecsemőmirigy állapotának mérése az immunrendszer egészségének egyik legfontosabb, a mindennapi gyakorlatban is jól használható indikátorává válhat. Éppen ezért elengedhetetlen a most felfedezett összefüggések további, célzott vizsgálata.