Hány hét után számít veszélyesnek az éjszakai izzadás? Itt az onkológus válasza

Nem csak a kánikula tehet róla? Az onkológus elárulta, mikor jelez komoly betegséget az éjszakai izzadás.

A nyári hőségriadók idején teljesen természetes, ha fülledt éjszakákon átizzadva ébredünk, ám egy neves brit szakorvos arra figyelmeztet, hogy ezt a tünetet nem szabad automatikusan az időjárás számlájára írni. Az éjszakai izzadás ugyanis bizonyos esetekben a daganatos megbetegedések egyik legelső figyelmeztető jele lehet.

Éjszakai izzadás: hány hét után számít veszélyesnek? Itt a szakértő válasza

Dr. Jiri Kubes, a londoni University College Hospital sugáronkológusa szerint a tartós kánikula miatt az emberek hajlamosak legyinteni a gyanús jelekre. „A meleg időben szinte mindenki kényelmetlenebbül alszik, ez pedig rendkívül megkönnyíti, hogy szem elől tévesszünk egy olyan tünetet, ami normális esetben aggodalomra adna okot” – mutat rá a szakértő.

A statisztikák aggasztóak: a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó brit kutatóintézet (Cancer Research UK) adatai szerint a potenciális „vészjelzéseket” tapasztaló emberek közel harmada (32 százaléka) fél éven belül egyáltalán nem fordul orvoshoz. A korai diagnózis elmaradása vagy késlekedése azonban végzetes következményekkel járhat.

Mi a különbség a hőség és a betegség között?

Dr. Kubes szerint a legfontosabb különbség az, hogy találunk-e egyértelmű magyarázatot a jelenségre.

• Normális reakció: Ha a szobában 26-28 fok van, és emiatt nyirkos vagy nyúlós bőrrel ébredünk, az teljesen természetes.
• Kóros reakció: Ha a hálószoba hűvös, megfelelően szellőzik, te mégis rendszeresen arra eszmélsz az éjszaka közepén, hogy csuromvizes vagy, és le kell cserélned a pizsamádat vagy az ágyneműdet, az már kivizsgálást igényel.

A vérképzőszervi daganatok rejtett tünete az éjszakai izzadás

A visszatérő, áztató éjszakai izzadás leggyakrabban a különböző vérképzőszervi daganatokkal – például a limfómával vagy leukémiával – hozható összefüggésbe. Ezeknél a betegségeknél a vérsejtek DNS-e megváltozik, rendellenesen kezdenek viselkedni és szaporodni, elnyomva az egészséges sejteket. Bár a tünetek típustól függően változnak, az áztató éjszakai izzadás a krónikus fáradtság és a gyakori fertőzések mellett a legáltalánosabb panaszok közé tartozik.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

Az onkológus szerint egy-két izzadós éjszaka miatt a kánikulában senkinek sem kell pánikba esnie. Ugyanakkor megnevezte azt az idősávot és a kísérő tüneteket, amelyek megléte esetén tilos tovább halogatni a kivizsgálást:

1. Időtartam: Ha a megmagyarázhatatlan éjszakai izzadás rendszeresen, több mint 2-3 héten át fennáll.
2. Társuló tünetek: Ha az izzadás mellett az alábbiak bármelyikét tapasztalod:
   • Indokolatlan, magyarázat nélküli fogyás.
   • Makacs, elhúzódó láz vagy állandó hőemelkedés.
   • Fájdalmatlan csomók, duzzanatok a nyakon, a hónaljban vagy a lágyéknál.
   • Tisztázatlan eredetű véraláfutások, vérzések vagy éjszakai csont- és ízületi fájdalmak.
   • Erős, tartós bőrviszketés, ami kezelésre sem javul.

Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni

Dr. Kubes hangsúlyozza, hogy a rák korántsem a leggyakoribb magyarázat erre a problémára. Az éjszakai izzadás mögött számos egyéb, jóindulatú vagy könnyen kezelhető ok is állhat, mint például a változókor (menopauza), a szorongás, a pajzsmirigy-túlműködés, vagy akár bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és szteroidok – mellékhatásai.

A lényeg az, hogy figyeljünk a testünk tartós jelzéseire. Ha az intenzív izzadás hetekig makacsul megmarad, ne várjunk arra, hogy majd ősszel lehűl az időjárás, hanem kérjünk egy rutinvizsgálatot a háziorvosunktól.