Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKutatók szerint egy ma érzékelhető kozmikus háttérjel több mint 13 milliárd évvel ezelőtti események nyomait őrizheti. A fekete lyukak legkorábbi őseiről is árulkodhat a rejtélyes gravitációshullám.
A Colgate Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a ma érzékelhető gravitációshullám-háttér milyen kapcsolatban állhat az első szupermasszív fekete lyukak kialakulásával. A modell szerint a nyomok egészen az univerzum több mint 13 milliárd évvel ezelőtti hajnaláig vezethetnek vissza.
Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/SCIENCE PHO / VSC
A rejtélyes kozmikus zümmögés
A kutatók úgynevezett pulzáridőzítési hálózatokkal vizsgálják a rendkívül alacsony frekvenciájú gravitációshullám-hátteret. A pulzárok gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek rendkívül pontos kozmikus óraként működnek. Amikor egy gravitációs hullám áthalad az űrön, parányi eltéréseket okozhat a rádiójelek Földre érkezési idejében.
A ma mért háttérjel legelfogadottabb magyarázata szerint szupermasszív fekete lyukpárok kelthetik, miközben lassan egymás felé spiráloznak. A kutatás azonban azt a kérdést teszi fel, honnan származhattak ezeknek az óriási objektumoknak a legelső ősei.
Mik azok a sötét csillagok?
Az egyik lehetséges magyarázatot a hipotetikus sötét csillagok jelentik. Ezek az ősi objektumok a vizsgált modell szerint energiájuk jelentős részét a sötét anyaghoz kapcsolódó fűtésből nyerhették, nem elsősorban hagyományos magfúzióból. Megfelelő körülmények között akár a Nap tömegének egymilliószorosára vagy még nagyobbra is nőhettek.
Fotó: M. KORNMESSER / EUROPEAN SPACE AGENCY/NASA
Az ilyen sötét csillagok végül összeomolhattak, és hatalmas fekete lyukak maradhattak utánuk. Ezek leszármazottai a világegyetem későbbi történetében tovább növekedhettek, párokba rendeződhettek, majd gravitációs hullámokat kelthettek.
Több mint 13 milliárd éves nyomot őrizhet a mai univerzum
A számítások szerint ezek a leszármazottak bizonyos feltételek mellett a ma észlelt gravitációshullám-háttér jelentős, akár domináns részét is adhatják. Ez új lehetőséget kínálhat annak vizsgálatára, hogyan születtek az univerzum első szupermasszív fekete lyukai.
A tanulmány azt is megmutatja, hogy a mai mérések már korlátozhatják, mennyire gyakoriak lehettek ezek az ősi magok. Ha túl sok ilyen nagy tömegű objektum jött volna létre, a modell a megfigyeltnél erősebb gravitációshullám-hátteret jósolna. Ha túl kevés, más folyamatokra lenne szükség a későbbi szupermasszív fekete lyukak kialakulásának magyarázatához.
A pulzárokkal végzett mérések így közvetve több mint 13 milliárd éves objektumokról is árulkodhatnak. A kutatók szerint a módszer egyszerre segíthet feltárni a fekete lyukak eredetét, a sötét anyag szerepét és a kozmikus hajnal eseményeit.
Az eredeti cikk a ScienceDaily.com oldalán jelent meg.
Láthatatlan fekete lyukak milliói népesíthetik be galaxisunkat
Csillagászok számítógépes modellek segítségével becsülték meg galaxisunk láthatatlan csillagmaradványainak számát és térbeli eloszlását. Eredményeik alapján mintegy 170 millió fekete lyuk rejtőzhet a Tejútrendszerben, mozgásuk elemzése pedig bepillantást engedhet galaxisunk régmúltjába is.
Megtalálták a láthatatlan fekete lyukat a tudósok, egy csillagot szakított ketté
Egy különleges kozmikus esemény során fedeztek fel egy eddig rejtőzködő fekete lyuk objektumot, amely mintegy 30 ezer fényévre található saját galaxisának központjától. A szupermasszív fekete lyuk éppen azért maradhatott sokáig láthatatlan, mert nem fogyasztott anyagot, csak akkor fedte fel magát, amikor egy közel kerülő csillagot szétszakított.
A gravitációshullám-háttér az univerzumot minden irányból átható, rendkívül gyenge gravitációs hullámok összessége, egyfajta kozmikus „zaj” vagy zümmögés.