Emberi csontokat emeltek ki a tengerből – meglepő, kikhez tartoztak

Néhány évvel ezelőtt halászok fosszilis csontokra bukkantak a tengerfenéken, Tajvan és a Penghu-szigetek között. A leleteket nemrég egy korszerű proteomikai vizsgálat segítségével sikerült azonosítani: kiderült, hogy a titokzatos gyenyiszovai emberhez tartoztak. A mintegy 45 ezer éves maradványok teljesen új megvilágításba helyezik a kihalt emberféle testmagasságát és ázsiai jelenlétét.

A gyenyiszovai emberek mintegy 200 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg, és egészen 30 ezer évvel ezelőttig népesítették be Ázsiát. Létezésükre először 2010-ben derült fény, amikor egy ujjcsontból sikerült DNS-t kivonni. A fosszilis adatok meglehetősen hiányosak, a gyűjtemény mindössze ujjcsontokat, bordákat, fogakat, állkapocscsontokat és két koponyát foglal magába. Éppen a teljesebb csontvázmaradványok hiánya teszi az újonnan azonosított leleteket különösen értékessé.

Gyenyiszovai ember fosszilis maradványai (illusztráció)
Fotó: IAN CARTWRIGHT / University of Oxford

Hogyan azonosították a gyenyiszovai ember most felfedezett csontjait?

A Penghu 2 és Penghu 3 néven nyilvántartott comb- és sípcsont két különböző, nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt élt férfitól származik. Nem ismert, mikor és a Penghu-csatorna mely részén találták meg a csontokat. A kutatók egy helyi művész, Li-Ren Hou segítségével jutottak hozzájuk, aki fosszíliagyűjteményét a tajvani Nemzeti Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. A maradványokat először 2010-ben azonosították emberfélék csontjaiként, ám a szövetekben megőrződött fehérjék legújabb proteomikai elemzése egyértelművé tette, hogy valójában a gyenyiszovai embertől származnak.

Akár a 190 centiméteres magasságot is elérhette a rejtélyes emberféle

A csontok mérete és alakja lehetővé tette, hogy a kutatók megbecsüljék a két egyed testmagasságát és testtömegét. 

• A Penghu 2 néven jelölt férfi körülbelül 180 centiméter magas és 83 kilogramm lehetett, 
• míg a Penghu 3 testmagassága akár a 190 centimétert, testtömege pedig a 91 kilogrammot is elérhette. 

Ez azt jelenti, hogy mindketten jóval magasabbak lehettek az átlagos Homo sapiensnél és Homo erectusnál. Érdemes megjegyezni, hogy az eredményeket bemutató tanulmány egyelőre még nem esett át szakmai lektoráláson.

A leletek korának jelentősége

John Hawks, a Wisconsin–Madison Egyetem emberi evolúcióval foglalkozó kutatója szerint a lenyűgöző testmagasság mellett a fosszíliák kora is figyelemre méltó. A 45 ezer éves maradványok a gyenyiszovai emberek történetének egy viszonylag kései szakaszából származnak, arról az időszakról pedig szinte alig áll rendelkezésünkre információ Ázsia ezen részéről. Kései jelenlétük nyomait korábban csak az oroszországi Gyenyiszova-barlangban, valamint a tibeti Baishiya-karsztbarlang üledékében talált DNS-ben tudták kimutatni. Kína partvidékéről, folyóvölgyeiből, illetve Délkelet-Ázsia szárazföldi és szigetvilági területeiről azonban szinte semmilyen adat nem maradt fenn.

Továbbra is sok a kérdőjel

A jelenlegi genetikai adatok arra utalnak, hogy Ázsia különböző részein több, egymástól elkülönülő gyenyiszovai népesség is élhetett. A modern ember találkozott és keveredett is velük, amire számos ma élő ember DNS-e nyújt kézzelfogható bizonyítékot. 

Ennek ellenére mind a mai napig rejtély, hogy pontosan hogyan néztek ki, milyen eszközöket készítettek, és egyáltalán milyen lehetett a kultúrájuk.

Mivel a tudomány kevesebb mint két évtizede ismeri ezt a különleges embercsoportot, történetüket részleteiben a jövőbeni kutatások tárhatják fel.

A csontokat ismertető tanulmányt a bioRxiv preprint-szerverén tették közzé.