Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA megmaradt természetes fogak száma szoros összefüggésben állhat a daganatműtétet követő túlélési esélyekkel. A hasnyálmirigyrák miatt megoperált, legalább 21 saját foggal rendelkező betegek medián túlélési ideje csaknem két évvel hosszabb volt a kevesebb foggal rendelkezőknél.
A Hirosimai Egyetem kutatói 339 olyan beteget vizsgáltak meg, akiket 2014 és 2022 között kezeltek a hasnyálmirigyrák egyik agresszív típusa, a hasnyálmirigy-adenokarcinóma miatt. Valamennyien radikális pankreatektómián estek át, melynek során a hasnyálmirigy egészét vagy egy részét eltávolították. A beavatkozás előtt minden páciensnél átfogó fogászati vizsgálatot végeztek.
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA
Jelentős különbséget találtak a hasnyálmirigyrák túlélésében
A legalább 21 természetes foggal rendelkező betegek medián teljes túlélési ideje 60,7 hónap, vagyis valamivel több mint öt év volt. A legfeljebb 20 foggal rendelkezők esetében ez az időtartam jelentősen, 39,1 hónapra – azaz kicsivel több mint három évre – csökkent.
A fogak száma még azt követően is egyértelmű összefüggést mutatott a túléléssel, hogy a kutatók figyelembe vették a daganat stádiumát, a nyirokcsomó-áttéteket, a műtéti eltávolítás eredményességét, az alkalmazott kemoterápiát, valamint a betegek tápláltsági állapotát.
A vizsgálat ugyanakkor nem bizonyította, hogy a fogak száma közvetlenül is befolyásolná a túlélést. A Journal of Hepato-Biliary-Pancreatic Sciences című folyóiratban 2026 áprilisában publikált eredmények szerint a rágási funkció – amelyet a hátsó fogak érintkezésével mértek – önmagában nem mutatott független kapcsolatot a túléléssel.
A kutatók szerint a fogvesztés sokkal inkább a szervezet hosszú távú állapotáról közvetít fontos információkat.
A fogvesztés a szervezet állapotának lenyomata lehet
A fogak elvesztéséhez számos tényező hozzájárulhat, többek között a fogágybetegség, a dohányzás, a nem megfelelő étrend, a krónikus betegségek, maga az öregedés, illetve a fogászati ellátáshoz való hozzáférés hiánya.
Ezen tényezők egy része azt is alapvetően meghatározhatja, hogy a szervezet mennyire képes elviselni egy komolyabb műtétet, a kemoterápiát, valamint a daganatos betegség okozta általános gyulladást és megterhelést.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a szájüreg állapota az évtizedek alatt felhalmozódó krónikus gyulladások, az általános elesettség, az életmódbeli hatások és egyéb egészségi terhelések látható jele lehet.
Mivel a vizsgálatot egyetlen kórházban, kizárólag japán betegek bevonásával végezték, az eredmények egyelőre nem általánosíthatók minden betegcsoportra. Az összefüggések megerősítéséhez több intézményre kiterjedő, változatosabb demográfiai összetételű kutatásokra lesz szükség.
A jövőben a kutatók azt is szeretnék tisztázni, hogy a szájüregi baktériumok és a krónikus gyulladások közvetlenül befolyásolják-e a hasnyálmirigyrák előrehaladását. Hosszabb távon a fogászati állapot alapos felmérése nagyban segítheti a betegek személyre szabott kockázati besorolását és a műtét körüli ellátás optimalizálását.
