Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA meteorológusokat a numerikus időjárás-előrejelzés 1950-es évek végi megjelenése óta foglalkoztatja a kérdés: vajon meddig látható előre megbízhatóan a légkör állapota? A korábbi becslések többnyire azt vizsgálták, miként növekednek az idő múlásával a prognózisok apró, kezdeti hibái. Pusztán a hibák halmozódásából azonban nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani az időjárás előrejelezhetőségének végső határát.

Fotó: MAXIM KONANKOV / NurPhoto
Mi akadályozza a hosszú távú időjárás-előrejelzést?
Az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői épp ezért új megközelítést alkalmaztak. Azt modellezték, meddig lenne előrejelezhető az időjárás abban az esetben, ha tökéletesen ismernénk a légkör kezdeti állapotát, fizikai működését, valamint az összes jövőbeli, nagyléptékű peremfeltételt.
Egy ilyen hipotetikusan tökéletes forgatókönyv esetén a légkör állapotát elméletben korlátlan ideig előre tudnánk jelezni. A kutatók szerint azonban még ebben az ideális helyzetben is fennmaradna egy elkerülhetetlen bizonytalansági tényező:
a folyamatosan beérkező napsugárzás fotonjainak ismeretlen fázisa.
Ez a kvantumléptékű bizonytalanság – legyen bármilyen kicsi is – végül óhatatlanul beépül a légköri folyamatokba.
Mivel végső soron minden légköri mozgás mozgatórugója a napsugárzás energiája, mire ez az energia eljut a légkör legkisebb szegletébe és minden egyes molekulájához, a fotonok bizonytalansága teljesen elmossa a kezdeti állapotból származó információkat. Ezen a ponton túl a precíz előrejelzés fizikailag lehetetlenné válik.
129 nap lehet a felső határ
A légkör teljes energiája, a beérkező napsugárzás energiaszintje, valamint a mérési pontatlanságok figyelembevételével a szakemberek
129 ± 7 napban állapították meg az időjárás előrejelezhetőségének valószínűsíthető felső határát.
Bár az időjárás-előrejelzés ma legfeljebb 14 napos időtávig használható érdemben, a mostani kalkulációk alapján ideális feltételek mellett ez az időablak nagyjából 62 napra lenne kiterjeszthető – méghozzá úgy, hogy a megbízhatósága a mai ötnapos prognózisokéval vetekedne. A 62 napot követő időszak egészen a 129 napos határig viszont már csak rendkívül alacsony megbízhatóságú támpontokkal szolgálna.
Wei Zhang, a Miami Egyetem klímakutatója és kutatócsoportja jelenleg más módszerekkel is ellenőrzi, hogy az előrejelezhetőség elméleti határa valóban a 129. nap környékén húzódik-e. Amennyiben a további modellszámítások is igazolják az eredményeket, a tudósok még pontosabb képet kaphatnak arról, hogy a jövőben meddig javítható reálisan az időjárás-előrejelzés.
