Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Nap fényének hirtelen gyengülése átmenetileg visszavetheti a nappali felmelegedést, emellett a szél és a felhőzet viselkedését is befolyásolhatja. A napfogyatkozás időjárási hatásai mind teljes, mind részleges fedés esetén mérhetők, ám ezek rendszerint csak lokálisan és rövid ideig érvényesülnek.
Magyarországról 2026. augusztus 12-én, szerdán figyelhetünk meg részleges napfogyatkozást. Mivel ilyenkor a Hold a Nap korongjának csupán egy részét takarja el, a felszínre jutó napsugárzás mértéke csökken ugyan, de nem szűnik meg teljesen. A meteorológiai változások intenzitását a fedés arányán túl a páratartalom, a felhőzet, a földrajzi környezet és az egyéb helyi viszonyok is alakítják.
Fotó: BRANDON BELL / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
A hőmérséklet reagál a leggyorsabban a napfogyatkozásra
A napfogyatkozás legszembetűnőbb meteorológiai következménye a hőmérséklet ingadozása. Amint a Hold útját állja a napsugaraknak, a talaj kevesebb energiához jut, aminek következtében a felszín és a felette elhelyezkedő légrétegek felmelegedése lelassul, vagy átmenetileg teljesen megáll.
Ez a hatás természetesen a teljes napfogyatkozás sávjában a legmarkánsabb.
A korábbi megfigyelések azt mutatják, hogy a teljes fázis alatt a hőmérséklet akár 1,7–2,8 Celsius-fokkal is visszaeshet, bár a változás mértéke térségenként eltérő lehet.
Meghatározó tényező a teljes fázis hossza is: minél tovább tart a fedés, annál több idő jut a lehűlésre. A párásabb területeken ugyanakkor jellemzően kisebb a hőingadozás, mivel a levegő nedvességtartalma – akárcsak a felhőzet – képes visszatartani valamennyi hőt, ezzel tompítva a lehűlést.
A gomolyfelhők is elvékonyodhatnak
A napfény a felhőképződésben is kiemelt szerepet játszik. A beérkező napsugárzás felmelegíti a felszínt, az itteni meleg levegő pedig emelkedni kezd. A magasabb rétegekben a vízgőz lehűl, majd apró vízcseppekké vagy jégkristályokká csapódik ki – így jönnek létre a felhők.
A felszínre érkező energia hirtelen megcsappanása gyengítheti ezt a feláramlást, emiatt a gomolyfelhők a teljes fázis idején elvékonyodhatnak, sőt, akár teljesen fel is oszolhatnak. Ez a jelenség különösen akkor szembetűnő, ha a napfogyatkozás előtt csak részben volt felhős az ég.
A folyamat természetesen a felhőtípusoktól és az aktuális légköri viszonyoktól is függ. A magasabb szinten lévő felhőzetre a napfogyatkozás nem feltétlenül gyakorol számottevő hatást, ritka esetekben pedig az átmeneti lehűlés akár új felhők kialakulásának is kedvezhet.
Átmenetileg a szél is gyengülhet
Mivel a Nap energiája a légköri áramlásokat is hajtja, a hatás itt is érezhető. A felszín lehűlésekor a felette elhelyezkedő levegő sűrűbbé válik és süllyedni kezd, ami a szélsebesség átmeneti csökkenését eredményezheti.
Bizonyos körülmények között egy sajátos jelenség, az úgynevezett "napfogyatkozási szellő" is kialakulhat, amelyet a felszín egyenetlen lehűlése indít be. Ezek a szélsebességben és szélirányban bekövetkező változások azonban többnyire enyhék, és a normál napfény visszatértével gyorsan el is illannak.
Mi a helyzet részleges napfogyatkozás esetén?
Nicola Scafetta és Adriano Mazzarella a 2015. március 20-i részleges napfogyatkozás meteorológiai hatásait vizsgálták Nápolyban. Ennek a csillagászati eseménynek a maximumakor a Hold a Nap korongjának nagyjából a felét (49,4 százalékát) takarta el.
A jelenség helyi idő szerint 9 óra 25 perctől 11 óra 43 percig tartott, a legnagyobb fedés pedig 10 óra 32 perckor következett be. A derült, felhőmentes időjárás tökéletes feltételeket biztosított ahhoz, hogy a kutatók pontosan elkülönítsék a napfogyatkozás hatásait a többi meteorológiai tényezőtől.
Számításaik szerint a napsugárzás teljesítménysűrűsége normál körülmények között megközelítőleg 660 watt lett volna négyzetméterenként. Ezzel szemben a maximum idején a beérkező sugárzás mintegy 50 százalékkal csökkent, és mindössze 334 wattos értéket regisztráltak.
A nappali felmelegedés átmenetileg megtorpant
A nápolyi mérések nem hirtelen hőmérséklet-csökkenést, hanem a délelőtti felmelegedés egyértelmű megtorpanását mutatták ki. A levegő hőmérséklete kezdetben 14,7-ről 14,9 Celsius-fokra emelkedett, majd enyhén visszaesett 14,8 fokra, és ez az érték a napfogyatkozás első másfél órájában gyakorlatilag változatlan maradt.
A normál napi hőmérsékleti ciklus alapján, napfogyatkozás nélkül 10 óra 30 percre már 15,3–15,4 Celsius-fok körüli értéket kellett volna mérni. A részleges fedés tehát a becslések szerint mintegy 0,5–0,6 Celsius-fokos relatív lehűlést okozott a várt hőmérséklethez képest.
A relatív páratartalom szintén eltért a megszokott napi trendtől: ahelyett, hogy a délelőtt folyamán a várakozásoknak megfelelően csökkent volna, stabilan 42,5 százalék körül stagnált. A napfogyatkozás végével aztán a hőmérséklet ismét emelkedésnek indult.
A szélsebesség a felére csökkent
Az égi jelenség alatt a szélsebesség a felére – másodpercenként 3 méterről 1,5 méterre – esett vissza. A kutatók úgy vélik, hogy ez a jelenség szoros összefüggésben állt a felmelegedés elmaradásával, illetve a felszín feletti légrétegek átmeneti stabilizálódásával.
A szélirány azonban mindvégig változatlan maradt. A légnyomás is lényegében állandó, 1023,3 hektopascal körüli értéken stagnált a folyamat nagy részében, és csupán a napfogyatkozás vége felé, 11 óra 30 perc után kezdett süllyedni.
Az UV-sugárzás kisebb mértékben gyengült
Külön érdekesség, hogy miközben a teljes napsugárzás mintegy 50 százalékkal mérséklődött, az ultraibolya sugárzás csupán 25 százalékot esett vissza.
Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a nápolyi felszínt elérő UV-sugárzásnak nagyjából a fele származott közvetlen forrásból, míg a másik felét a légkörben szóródó fény adta.
Mivel a napfogyatkozás elsősorban a közvetlen sugárzást árnyékolja le, a légkörben szóródó UV-fény egy része továbbra is akadálytalanul eléri a talajt. Ennek tudható be, hogy az UV-sugárzás gyengülése elmarad a teljes napsugárzás visszaesésének mértékétől.
Napfogyatkozás Magyarországon: mire számíthatunk itthon?
A nápolyi kutatás rámutatott, hogy még egy részleges napfogyatkozás is jól mérhető változásokat idézhet elő a légkör felszínközeli rétegeiben.
- Ezeket az eredményeket azonban nem lehet egy az egyben Magyarországra vetíteni, hiszen a hatások mértéke erősen függ a Nap fedettségének arányától, az aktuális felhőzettől, a páratartalomtól, a napszaktól, valamint a helyi földrajzi sajátosságoktól is.
