A növények is elpusztulhatnak végelgyengülésben? Mutatjuk a választ

A növények élettartama rendkívül tág határok között mozog, hiszen a néhány hónaptól egészen a több ezer évig terjedhet. Az öregedés folyamata azonban előbb-utóbb mindenképpen lelassítja a sejtosztódást, ami végül megszünteti a növényi regenerációs képességet. Ezt az összetett folyamatot a genetika, a hormonális változások és a különböző környezeti hatások egyaránt befolyásolják.

Aki próbálkozott már kertészkedéssel, bizonyára megtapasztalta, hogy a növények számtalan okból elpusztulhatnak. A nem megfelelő mennyiségű öntözés, az elégtelen fény, a tápanyaghiány, valamint a különféle paraziták és betegségek mind drasztikusan megrövidíthetik az életüket. Bár kedvező körülmények között élettartamuk jelentősen meghosszabbítható, halhatatlanná sosem válnak. Hiába tűnik emberi léptékkel szinte észrevehetetlennek, az idő múlásával még a világ legidősebb fáinak állapota is elkerülhetetlenül romlik – írja az IFL Science. 

Egyes növények akár évezredekig is élhetnek, de még így sem halhatatlanok
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP

A növények öregedése fajonként eltérő

A növények várható élettartamát alapvetően meghatározza a fajuk. Míg egyesek csupán addig élnek, amíg kivirágoznak és magot hoznak, mások képesek akár több ezer éven át is fennmaradni. 

A Királyi Kertészeti Társaság a várható élettartam alapján három fő kategóriát különböztet meg: 

• Egyéves növények: Egyetlen éven belül megnőnek, magot hoznak, majd elpusztulnak. 
• Kétéves növények: Két vegetációs időszakon keresztül élnek. 
• Évelők: Az ennél hosszabb élettartammal rendelkező fajokat soroljuk ide. 

Minden növény életciklusában élesen elkülönül egy fiatalkori és egy kifejlett szakasz, melyek időtartama fajonként változó. A fiatal egyedek elsősorban leveleket növesztenek, és ekkor még nem virágoznak; a kifejlett példányok viszont már képesek virágot és magot hozni. 

A folyamatos növekedés nem egyenlő a halhatatlansággal

A növények egyedülálló módon képesek egészen a pusztulásukig folyamatosan növekedni. C. Claiborne Ray 2018-as írása szerint emiatt az állatokkal összehasonlítva egyes fák szinte halhatatlannak tűnhetnek. 

Ebben a páratlan regenerációs folyamatban kiemelt szerep jut a merisztémáknak (osztódószöveteknek). Ezek a növény azon részei, amelyek sejtosztódásra képes, még nem specializálódott sejtekből épülnek fel. A bennük lévő őssejtek sokféle sejttípussá fejlődhetnek, így a növény szükség esetén képes megújítani vagy akár teljesen újranöveszteni az egyes részeit. 

Gyakran előfordul például, hogy amíg egy fa egyik ága elhal, máshol friss hajtás jelenik meg. Emellett a gyökerek is a növény egész élete során képesek a növekedésre. Sergi Munné-Bosch növénybiológus szerint ezek a folyamatos megújulási mechanizmusok hatékonyan mérséklik az öregedéssel járó elhasználódást. A növények élettartamának azonban így is vannak fizikai és mechanikai korlátai. 

A szeneszcencia leállítja a megújulást

Bármilyen gondos ápolásban is részesül egy növény, az élete egyszer véget ér. Ebben a szeneszcenciának nevezett öregedési folyamat játssza a főszerepet. Ahogy a növény idősödik, a sejtosztódása egyre lassabbá válik, míg végül teljesen leáll, aminek következtében elveszíti a megfelelő regenerálódás képességét. 

A szeneszcencia ütemét azonban több tényező is alakítja. A növekedésszabályozóként is ismert növényi hormonok képesek felgyorsítani vagy éppen késleltetni az öregedést. Ezeknek a hormonoknak az egyensúlyára jelentős hatással vannak az évszakok váltakozásai és az egyéb környezeti jelzések, amelyek mélyreható biokémiai változásokat indíthatnak el a növény szervezetében. 

A telomerek szerepe még tisztázatlan

Míg az embereknél a telomerek hossza központi fontosságú a hosszú élettartam szempontjából, addig a növények esetében a telomerhossz egyelőre csak az életciklussal mutat összefüggést. A kutatók kapcsolatba hozták például a virágzás időpontjának változásaival. 

Azt azonban egyelőre még nem sikerült tisztázni, hogy a telomerek hossza érdemben befolyásolja-e a növények teljes élettartamát. Ennek fényében a növények öregedésének számos részlete mind a mai napig nem ismert. 

Még a több ezer éves fák élete is véges

Végül minden növény elpusztul, legyen annak oka valamilyen környezeti hatás, vagy maga a természetes öregedés. Kivételes regenerációs képességük azonban elképesztően hosszú életet tehet lehetővé számukra. Kiváló példa erre a „Dédapa” néven ismert fa, amely lenyűgöző, 5400 éves korral büszkélkedhet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy még az ilyen matuzsálemi példányok sem halhatatlanok; pusztán arról van szó, hogy a megszokottnál lényegesen lassabban öregszenek.