Elfeledett civilizáció nyomai kerültek elő a dzsungel mélyéről

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Hatalmas, utakkal összekötött településhálózat rejtőzhet az Amazonas sűrű növényzete alatt. Egy ősi civilizáció csaknem négyszáz földművét azonosították, a kutatók pedig további ezrek létezését valószínűsítik.
Vágólapra másolva!

A Helsinki Egyetem kutatói lézerszkenneléssel csaknem négyszáz, korábban ismeretlen földművet azonosítottak az Amazonas sűrű növényzete alatt. Az ősi civilizáció nyomai között hatalmas geometrikus építmények, szertartási központok és az ezeket összekötő utak is előkerültek – olvasható a Daily Mail cikkében.

Amazonas mentén kutatók egy elfeledett ősi civilizáció nyomaira bukkantak. Dzsungelben több millió ember élhetett, kereskedelemmel és földműveléssel foglalkoztak
Amazonas mentén kutatók egy elfeledett ősi civilizáció nyomaira bukkantak. Dzsungelben több millió ember élhetett, kereskedelemmel és földműveléssel foglalkoztak (A kép illusztráció) Forrás: Pexels

Milliók élhettek az Amazonas mélyén rejtőző ősi településhálózatban

Egy hatalmas ősi településhálózat nyomait fedezték fel az Amazonas sűrű növényzete alatt. A Helsinki Egyetem kutatói légi lézerszkenneléssel csaknem négyszáz, korábban ismeretlen földművet azonosítottak, köztük árkokból, töltésekből és geometrikus alakzatokból álló létesítményeket.

A felvételeken körök, négyzetek, téglalapok és nyolcszögek rajzolódtak ki, amelyek közül egyesek több száz méter szélesek lehettek. A nagyobb központokat feltűnően egyenes utak és töltésutak kötötték össze, ami szervezett, egymással kapcsolatban álló közösségek jelenlétére utal.

Akár hárommillió ember élhetett a térségben

A kutatók becslése szerint az első évezred elején 1,25–3 millió ember lakhatta az Amazonas vizsgált térségét. A közösségek kukoricát, tököt és maniókát termesztettek, kertgazdálkodást folytattak, valamint értékes fafajokat gondoztak.

A földművek jelentős része feltehetően politikai és szertartási központként szolgált. Rituálékat, lakomákat, kereskedelmi eseményeket, közösségi találkozókat és sportversenyeket tarthattak bennük.

A ténylegesen feltárt közel négyszáz helyszín alapján a kutatók számítógépes modellezéssel megbecsülték, hogy egy mintegy négyszázezer négyzetkilométeres területen akár húszezer hasonló földmű is rejtőzhet. Ez a szám tehát következtetés, nem húszezer közvetlenül megtalált építmény.

A többmilliós népesség szintén tudományos becslés. A leletek ugyanakkor valóban azt mutatják, hogy az Amazonas az európaiak érkezése előtt sem volt érintetlen vadon. Az úgynevezett Aquiry civilizáció valószínűleg nem egységes birodalom, hanem több közösség összekapcsolódó hálózata volt. Nyelvük, saját elnevezésük és 850 körüli eltűnésük oka egyelőre ismeretlen.

Rejtélyes pusztulás nyomaira bukkantak az ősi sírokban

Több ezer éves sírokból előkerült maradványok adhatnak választ egy régóta kutatott európai rejtélyre. A DNS alapján végzett genetikai vizsgálat szerint egy ősi civilizáció tűnhetett el, miközben Európa ősi népessége és a temetkezési szokások is megváltoztak.

Emberáldozatok és rejtélyes faragványok kerültek elő egy négyezer éves ősi városból

Egy 4300 éves kínai város romjai között különös és hátborzongató leletekre bukkantak a kutatók. Az emberáldozat nyomai mellett piramist, jádetárgyakat és rejtélyes faragványokat is feltártak, az ősi DNS pedig a lakók eredetéről és társadalmáról árulkodik.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!