Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kemoterápia után visszamaradó daganatsejtek fruktózt bocsáthatnak ki, ami elősegítheti a tumor terjedését. Bár a petefészekrák vizsgálata során felmerült a magas fruktózbevitel, valamint a koleszterinszint-csökkentő sztatinok lehetséges hatása, ezt humán vizsgálatokban egyelőre még nem igazolták.
A Wistar Intézet kutatói a petefészekrák egyik kifejezetten agresszív típusát vizsgálták. A Nature Aging című folyóiratban publikált eredmények szerint a kemoterápiát túlélő sejtek egy része ugyan már nem osztódik, de biológiailag továbbra is aktív marad. Ezek a sejtek olyan molekulákat – köztük fruktózt – bocsáthatnak ki, amelyek jelzéseket közvetítenek a környezetükben lévő tumorsejteknek.
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU
A petefészekrák gyakori kiújulása
A petefészekrákos betegek szinte kivétel nélkül platinabázisú kemoterápiát kapnak. Bár a daganat kezdetben általában jól reagál a kezelésre, az esetek többségében később kiújul, és rendszerint az egész hasüregben szétterjed.
Ez a fajta áttétképződés felelős a betegség okozta halálesetek mintegy 90 százalékáért.
Korábbi vizsgálatok már utaltak arra, hogy a kemoterápiát túlélő rákos sejtek jelzőmolekulákat bocsáthatnak ki. Ennek igazolására a tanulmány első szerzője, Aidan Cole és csapata elkülönítették a sejtek által termelt anyagokat, majd e molekulákat más rákos sejtekhez adták. A kísérlet bebizonyította, hogy a kibocsátott anyagok önmagukban is jelentősen fokozták a daganatsejtek terjedési képességét.
„Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy valaki nem pusztán sejttenyészetben, hanem preklinikai modellben is kimutatta: a daganat terjedését nem maguk a sejtek, hanem az általuk kibocsátott molekulák hajtják”
– hangsúlyozta Cole.
A fruktóz szerepe
Az elemzések alapján kiderült, hogy a kezelést túlélő sejtek fruktózt termeltek. Ez a cukorfajta jelzőanyagként funkcionálva arra ösztönözte a szomszédos rákos sejteket, hogy tovább terjedjenek.
Az eredmények alapján a cukros italok fogyasztásához hasonló mértékű, magas fruktózbevitel még kemoterápia hiányában is elősegítheti a daganat szóródását, ami azt jelzi, hogy az étkezési szokások érdemben befolyásolhatják a betegség lefolyását.
Bár a fruktózbevitel tudatos étrendi döntésekkel viszonylag könnyen csökkenthető, a kutatók egyelőre nem vizsgálták, hogy ez a lépés ténylegesen javítja-e a kezelés hatékonyságát a betegeknél.
A koleszterin mint biológiai ragasztó
CRISPR-alapú génszerkesztési szűrésekkel és más átfogó elemzésekkel a kutatók kiderítették, hogy a fruktóz csökkenti a szomszédos rákos sejtek koleszterintermelését.
Mivel a koleszterin egyfajta biológiai ragasztóként segíti a sejtek egymáshoz tapadását, szintjének csökkenésével a sejtek közötti kapcsolatok meggyengülnek. Ennek következtében a daganatos sejtek könnyebben leszakadnak, és újabb területekre juthatnak el.
Ez az újonnan feltárt mechanizmus magyarázatot adhat arra, miként változtatja meg a fruktóz a tumorsejtek fizikai tulajdonságait, és hogyan fokozza a leválási hajlamukat.
A sztatinok szerepének vizsgálata
A koleszterintermelés visszaesése klinikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bírhat. A koleszterinszint-csökkentő sztatinok – amelyeket csak az Egyesült Államokban 39 millióan szednek – éppen a koleszterintermelés mérséklésével fejtik ki hatásukat.
A vizsgálat során kiderült, hogy a sztatinok önmagukban is gyengítették a rákos sejtek közötti kapcsolatokat, ami megkönnyítette a sejtek leválását. A kutatócsoport jelenleg azt elemzi, hogy ezek a gyógyszerek miként befolyásolhatják a kemoterápia hatékonyságát.
Ugyanakkor az eddigi eredmények egyáltalán nem indokolják, hogy a betegek felhagyjanak a sztatinok vagy bármilyen más, számukra felírt gyógyszer szedésével.
„Noha a hatást betegeken még nem igazoltuk, az eredmények felvetnek bizonyos kérdéseket a koleszterinszint-csökkentők és a kemoterápia együttes alkalmazásával kapcsolatban”
– fogalmazott Katherine Aird, a tanulmány vezető szerzője. Hozzáfűzte: mivel a petefészekrák leggyakrabban a posztmenopauzában lévő nőket érinti, jelentős részük eleve szed valamilyen sztatint.
Más daganattípusokban is szerepet játszhat
A szakemberek arra is kíváncsiak, hogy ez a fruktózzal összefüggő folyamat más ráktípusoknál is tetten érhető-e. Ez a lehetőség leginkább a hasüregben terjedő tumorok – például a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a májdaganatok – esetében merült fel.
- Mivel az eddigi eredmények még nem tekinthetők általános érvényűnek, Aird és Cole további vizsgálatokat terveznek, amelyek során más ráktípusokon is céljuk reprodukálni a mostani megfigyeléseket.
