Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huLehet, hogy nem csupán a túléléshez kellett a tűz: egy új elmélet szerint az ősi emberek éppen a tábortüzek mellett kezdhettek el összetettebb történeteket mesélni egymásnak, ezzel pedig a beszélt nyelv fejlődését is felgyorsíthatták.
Charles Darwin szerint a tűz az emberiség egyik legfontosabb találmánya volt, amelyet csak a beszélt nyelv előzött meg. Egy új kutatás szerint azonban a két dolog sokkal szorosabban összefügghet, mint korábban gondolták. A kutatók úgy vélik, hogy az emberi beszéd fejlődésében kulcsszerepet játszhatott az, hogy őseink a tűz körül ülve hosszú órákon át történeteket meséltek egymásnak és megosztották a nap eseményeit.
Ez lehetett az emberi beszéd születésének titka
A tűz használata nemcsak a főzést és a fejlettebb eszközök készítését tette lehetővé, hanem az ébren töltött időt is meghosszabbította. A tűz fényénél az emberek akár négy órával napnyugta utánig is ébren maradhattak.
A kutatók szerint ez lehetett az első olyan időszak, amikor a közösség tagjai úgy gyűlhettek össze, hogy nem kellett közvetlenül a túléléshez szükséges feladatokkal foglalkozniuk. A tűz mellett így jutott idő a történetekre, a pletykákra és a közösségi életre.
Catherine Hobaiter, a St Andrews-i Egyetem kutatója szerint éppen ezek a látszólag haszontalan beszélgetések jelenthették a bonyolultabb emberi kommunikáció kezdetét. A kutató szerint a főemlősök már nyelv nélkül is képesek együttműködni, eszközöket használni, területet védeni és társadalmi kapcsolatokat kialakítani.
A rejtély ezért az, hogy ha a kommunikáció nem a gyakorlati problémák megoldására alakult ki, akkor miért vált az emberi nyelv ennyire összetetté.
A kutatók egy korábbi, 2014-es vizsgálat eredményeiben találtak fontos nyomot. A dél-afrikai Ju/’hoansi vadászó-gyűjtögetők beszélgetéseit figyelve azt tapasztalták, hogy napközben többnyire gyakorlati kérdésekről beszéltek, a tűz mellett viszont szinte teljesen a történetmesélés került előtérbe.
A tűz fénye ráadásul különleges hatással lehetett az esti társas életre. A kék fényben gazdag mesterséges fényforrásokkal ellentétben a tűz fénye alig tartalmaz kék fényt, így kevésbé akadályozza a melatonin termelődését. Ez lehetővé tehette, hogy az emberek később maradjanak ébren anélkül, hogy teljesen felborították volna az alvásritmusukat.
A tűz vibráló fénye az agy működésére is hatással lehet. A kutatók szerint a lángok villódzása összehangolhatja a látókéreg idegsejtjeinek működését, ami erősítheti az empátiát, a társas kötődést és az együttműködést.
A tudósok szerint ezért elképzelhető, hogy az emberi nyelv nem a vadászathoz vagy más gyakorlati feladatokhoz szükséges kommunikációból fejlődött ki, hanem éppen azokból az esti beszélgetésekből, amelyeket őseink a tűz körül folytattak.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezt egyelőre nem lehet bizonyítani, de a tűz és az emberi társas kommunikáció közötti kapcsolat új magyarázatot adhat arra, hogyan vált az emberi nyelv ennyire összetetté.
