Generációkon át érezhető lehet két népszerű édesítőszer hatása

Egereken vizsgálták a szukralóz és a sztívia hosszabb távú biológiai hatásait, és több változást az állatok utódainál is kimutattak. Az édesítőszerek fogyasztása után a bélmikrobiom összetételében, a vércukorszint szabályozásában és egyes gének aktivitásában is eltéréseket figyeltek meg.

Az édesítőszerek hosszú távú hatásait vizsgáló kutatás szerint a szukralóz és a sztívia egerekben megváltoztatta a bélmikrobiom összetételét, valamint az anyagcserével és a gyulladásos folyamatokkal összefüggő egyes gének aktivitását. A változások egy része olyan későbbi generációkban is megjelent, amelyek maguk már nem kaptak ezekből az édesítőszerekből – írja a Science Daily.

Az édesítőszerek közül a szukralóz és a sztívia hatását elemezték (A kép illusztráció)
Fotó:  Unsplash

A Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány készítői 47 hím és nőstény egeret osztottak három csoportra. Az egyik csoport tiszta vizet kapott, míg a másik kettő ivóvizéhez szukralózt, illetve sztíviát adtak. A kutatók az édesítőszereket olyan mennyiségben adagolták, amely megfelelhet az emberek mindennapi fogyasztásának.

Az állatokat ezt követően két további generáción keresztül vizsgálták. Az utódok már kizárólag tiszta vizet kaptak, vagyis közvetlenül nem fogyasztottak a vizsgált édesítőszerekből.

Az édesítőszerek mellett a vércukorszint szabályozása is megváltozott

A kutatók minden generációnál megvizsgálták a glükóztoleranciát, amely azt mutatja meg, hogy a szervezet mennyire hatékonyan kezeli a vérbe kerülő glükózt. Emellett székletminták segítségével elemezték a bélmikrobiomot, valamint a bélbaktériumok által termelt rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét.

Az első generációs utódoknál a romló glükóztolerancia jeleit kizárólag a szukralózt fogyasztó egerek hím leszármazottainál figyelték meg. A második generációban a szukralózcsoport hím, illetve a sztíviacsoport nőstény utódainál emelkedett éhomi vércukorszintet mértek.

Mindkét édesítőszer mellett változások történtek a bélmikrobiomban is. Az érintett állatoknál csökkent a rövid szénláncú zsírsavak szintje, és ezt a következő két generációban is kimutatták. Ezeket a vegyületeket a bélbaktériumok állítják elő, és többek között az anyagcsere és a génszabályozás folyamataiban is szerepet játszanak.

A szukralóz hatásai bizonyultak tartósabbnak

A két vizsgált édesítőszer közül a szukralózhoz kapcsolódó változások voltak erősebbek és tartósabbak. A kutatók ennél az anyagnál nagyobb változásokat észleltek a bélmikrobiom összetételében: nőtt egyes potenciálisan kórokozó baktériumok, és csökkent bizonyos kedvező hatású baktériumok aránya.

A szukralóz emellett fokozta egyes, gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó gének aktivitását, miközben csökkentette bizonyos, anyagcserével összefüggő génekét. Egyes eltérések még két generációval az eredeti kitettség után is kimutathatók voltak.

A sztívia szintén összefüggött a génaktivitás változásaival, ezek azonban gyengébbnek bizonyultak, és egy generáción túl már nem maradtak fenn.

Francisca Concha Celume, a Chilei Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a megfigyelt változások az anyagcsere- és gyulladásos folyamatokkal kapcsolatos korai biológiai jelzésekként értelmezhetők. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állatoknál nem alakult ki cukorbetegség.

A kutatók szerint az eredményekből nem lehet arra következtetni, hogy az édesítőszerek embereknél is ugyanezeket a változásokat idézik elő. A vizsgálatot egereken végezték, az emberi szervezet reakciója pedig eltérhet az állatokétól.