Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA gyémánt ultravékony, hajlékony formája mechanikai deformáció hatására elektromos feszültséget képes létrehozni – állapították meg a Hongkongi Egyetem kutatói. A felfedezés egy több mint száz éve elfogadott tudományos álláspontot kérdőjelez meg, és új lehetőségeket teremthet egyebek mellett önellátó érzékelők és orvosi eszközök fejlesztésében.

Fotó: Unsplash
A gyémántot az 1900-as évek eleje óta nem piezoelektromos anyagként tartották számon, vagyis úgy vélték, hogy mechanikai deformáció hatására nem hoz létre elektromos feszültséget. Emiatt a rendkívüli keménysége, szilárdsága, kémiai stabilitása és hővezető képessége ellenére az anyagot a mikro-elektromechanikai rendszerekben elsősorban szerkezeti elemként alkalmazták – számolt be róla a Science Daily.
A Hongkongi Egyetem kutatócsoportja egy speciális eljárással ultravékony, hajlékony polikristályos gyémántmembránt készített. Az anyag ilyen vékony formában a hagyományos, vastagabb gyémánthoz képest jóval nagyobb mértékben hajlíthatóvá vált.
A kutatók a membrán hajlításakor stabil elektromos feszültségjeleket mértek. Ezt követően ellenőrzött körülmények között ismételt mechanikai vizsgálatokat végeztek annak megállapítására, hogy valóban maga az anyag hozza-e létre az elektromos jelet.
A kísérletek során kizárták többek között a környezeti zavaró hatásokat és a felületek érintkezéséből vagy súrlódásából származó triboelektromos jelenséget. Az elektromos feszültség ismételten megjelent, ami a kutatók szerint azt mutatja, hogy a gyémántmembrán piezoelektromos választ produkál.
A gyémánt szerkezete magyarázhatja a jelenséget
A jelenség hátterének feltárására első elveken alapuló számításokat is végeztek. Az eredmények szerint a piezoelektromos hatás kialakulásában a polikristályos anyagot alkotó apró kristályok közötti szemcsehatárok játszhatnak meghatározó szerepet.
A membrán hajlításakor a szemcsehatárok környezetében elektromos töltéspolarizáció alakul ki. Ennek következtében potenciálkülönbség jön létre a membrán két felülete között, ami mérhető elektromos feszültséget eredményez.
A kutatók szerint a felfedezés új alkalmazási lehetőségeket teremthet a gyémánt számára. Az anyag biokompatibilitása, kémiai stabilitása és tartóssága miatt különösen az orvostechnikai felhasználás lehet ígéretes.
A jövőben a piezoelektromos gyémántmembránok beültethető orvosi eszközök energiaforrásaként, illetve a hajlítást és más mechanikai deformációkat érzékelő szenzorokban is alkalmazhatók lehetnek. A technológia emellett nagy megbízhatóságú mikroenergia-rendszerek és önellátó érzékelők fejlesztésében is szerepet kaphat.