Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHabár a rendszeres mozgás növeli az állóképességet, önmagában nem elég ahhoz, hogy megvédje a láb ereit a folyamatos ülés káros hatásaitól. A hosszan tartó ülés még akkor is rontja a térdhajlati artéria működését, ha a résztvevők 12 héten át intenzív intervallumedzéseket végeznek.
Sokan úgy gondolják, hogy a sportolás ellensúlyozza az íróasztalnál töltött hosszú órákat. A Dalhousie Egyetem kutatói azonban kiderítették: a hosszan tartó ülés még jobb állóképesség mellett is súlyosan károsíthatja az érrendszert. Eredményeiket a European Journal of Applied Physiology című szaklapban publikálták.
Fotó: CHRISTOPH SOEDER / DPA
A hosszan tartó ülés rendszeres edzés mellett is árt az ereknek
A kutatásba 21 egészséges fiatal felnőttet vontak be. Közülük 11-en 12 héten át nagy intenzitású intervallumedzéseket végeztek, míg 10-en az addigi, megszokott mozgásszintjüket tartották fenn.
A szakemberek az edzésprogram előtt és után kerékpáros teszttel vizsgálták a résztvevők aerob állóképességét. Ultrahanggal azt is megnézték, hogyan hat nagyjából két óra megszakítás nélküli ülés a térdhajlati artériára, ami a lábszár vérellátásáért felel.
Az edzésprogram egyértelműen javított a résztvevők állóképességén. Az ülés azonban ezt követően is éppen annyira rontotta az artéria ellazulási és tágulási képességét, mint az edzések megkezdése előtt. Hasonló romlást tapasztaltak a megszokott mozgásmennyiséget végző kontrollcsoportnál is.
Meg kell szakítani az ülést
A mozgás persze továbbra is elengedhetetlen a szív és az erek egészségéhez. A kutatás eredményei csupán arra hívják fel a figyelmet, hogy a jobb állóképesség önmagában nem nyújt teljes védelmet a hosszas üldögélés káros hatásaival szemben.
„A rendszeres testmozgás fontos, de az íróasztalnál egyhuzamban eltöltött órákat is meg kell szakítani mozgással”
– emelte ki Derek Kimmerly, a tanulmány szenior szerzője. A szakember szerint az edzés mellett arra is figyelni kell, hogy időnként felálljunk és átmozgassuk a végtagjainkat.
Kutatások bizonyítják, miért kockázatos az ülőmunka
A tartós munkahelyi ülés hatásait már korábbi kutatások is vizsgálták. Egy csaknem félmillió tajvani felnőtt bevonásával készült tanulmány átlagosan 13 éven át követte a résztvevőket. Kiderült, hogy a munkájukat nagyrészt ülve végzők körében 16 százalékkal magasabb volt az összhalálozás, és 34 százalékkal a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint azoknál, akik jellemzően nem ülőmunkát végeztek.
Nem nőtt az összhalálozás kockázata viszont azoknál, akik váltogatták az ülést és az állást.
Mivel ez egy megfigyeléses kutatás volt, és az ülés idejét a résztvevők maguk becsülték meg, az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati összefüggést.
Nemcsak a mennyiség számít, hanem az eloszlás is. Egy amerikai kutatásban közel nyolcezer, 45 év feletti felnőtt inaktív időszakait mérték mozgásérzékelőkkel. A több ülés és a hosszabb, egybefüggő mozgásszegény szakaszok egyaránt magasabb halálozási kockázatot mutattak. Ez az összefüggés a fizikai aktivitás és más egészségi tényezők figyelembevétele után is megmaradt.
Rövid távú kísérletek bizonyítják: már pár perces mozgásszünet is jótékony hatású lehet. Egy 19 túlsúlyos felnőtt részvételével zajló vizsgálat során a résztvevők 20 percenként két percet sétáltak könnyű vagy közepes tempóban. Ez a kis mozgás a folyamatos üléshez képest csökkentette az étkezés utáni vércukor- és inzulinszint-emelkedést. Bár a kis létszámú kutatás önmagában nem bizonyítja, hogy a rövid sétáknak hosszú távon betegségmegelőző hatása lenne, az irány ígéretes.
- A kutatások összességében arra utalnak, hogy a rendszeres edzés mellett a hosszan tartó ülés megszakítására is oda kell figyelni. A napközbeni apró séták, valamint az ülő és álló munka váltogatása sokat segíthet a folyamatos inaktivitás megtörésében.
