Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz eredetileg 2023. augusztus 20-án készült képet a napokban ismét felkapta az internet. A különös alakzat egy csápos lényre emlékeztet, de H. G. Wells Világok harca című regényének háromlábú harci gépeit is eszünkbe juttathatja. Bár a NASA marsjárói gyakran örökítenek meg furcsa kőzeteket, a "marsi medúza" szinte biztos, hogy nem felszíni képződmény.

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Kozmikus részecske miatt jelenhetett meg a "marsi medúza"?
A Curiosity általában több felvételt készít ugyanarról a célpontról. A jármű ezt a helyszínt 13, majd 25 másodperccel korábban is lefotózta ugyanazzal a kamerával, de a sötét alakzat egyiken sem látható. A szakértők ezért gondolják úgy, hogy csupán egyetlen képkockát érintő képhibáról van szó.
A világűrből folyamatosan érkeznek nagy energiájú kozmikus részecskék. A Földön ezek nagy részét eltéríti a bolygó mágneses tere, mások pedig a sűrű légkörben ütköznek a molekulákkal. A Marsnak azonban nincs globális mágneses tere, és a légköre is rendkívül ritka – tömege mindössze fél százaléka a földiének.
A Curiosity műszerei ezért sokkal kevésbé védettek a kozmikus sugárzással szemben.
Ha egy töltött részecske eltalálja a kamera szilíciumdetektorát, átmeneti képhibát okozhat. Ez legtöbbször fehér foltok, világos csíkok vagy zaj formájában jelentkezik, de ritkábban sötét alakzatok is létrejöhetnek. A Curiosity egy másik kamerája (a Hazcam) egy 2023-as videón szintén rögzített már egy hasonló, fekete képhibát, amit kozmikus részecske becsapódása okozott.

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Más műszaki ok sem zárható ki
A Curiosity kameráiért felelős csapat még nem elemezte részletesen a felvételt, így nem jelenthetjük ki biztosan, hogy kozmikus részecske okozta a hibát. Más műszaki vagy képfeldolgozási probléma is állhat a háttérben. Az előzményfotók alapján azonban szinte biztos, hogy a jelenség a kamerában keletkezett, és nem egy valódi objektum lebegett a Mars felszíne felett.
Nem ez az első furcsa alakzat a Marson
A vörös bolygó felvételein korábban is feltűntek már hétköznapi tárgyakra vagy élőlényekre emlékeztető formák. A legismertebb példa a Cydonia térségében található „marsi arc”, amelyet a Viking–1 űrszonda fotózott le 1976-ban. Akkor a felszín egyenetlenségei és a megvilágítás emberi arc benyomását keltették, de a későbbi, sokkal részletesebb felvételek bebizonyították, hogy csak egy erősen lepusztult szikláról van szó.
2022-ben a Curiosity egy ajtónyílásra emlékeztető repedést is lefényképezett. Bár a képen nagynak tűnt, a nyílás valójában mindössze 30 centiméter magas és 40 centiméter széles. Az ehhez hasonló természetes repedések a földi és a marsi sziklákban egyaránt gyakoriak.
A Mars Reconnaissance Orbiter szonda egyik felvételén pedig egy medvearc rajzolódott ki. Ennek „orrát” egy V alakú beszakadás, „szemeit” két kráter, a fej körvonalát pedig egy körkörös törésrendszer alkotta. Egy másik marsjáró, a Perseverance eközben egy gombára emlékeztető, apró ásványi képződményre bukkant, amely úgy jött létre, hogy a szél fokozatosan lekoptatta róla a puhább kőzetrétegeket.
- Az ilyen optikai csalódások hátterében a pareidolia nevű jelenség áll. Azt jelenti, hogy az emberi agy hajlamos ismerős mintákat és alakokat beleképzelni a teljesen véletlenszerű természeti formákba is.
