Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA James Webb űrteleszkóp adatai szerint légköre lehet egy 154 fényévre található, olvadt felszínű égitestnek. A lávabolygó nappali oldala a vártnál hűvösebb, vizsgálata pedig abban is segíthet, hogy jobban megértsük a Föld korai állapotát.
A HD 3167 b jelű lávabolygó olyan közel kering a csillagához, hogy egyetlen földi nap alatt megkerüli azt. Tengelyforgása kötött, vagyis mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillaga felé. Emiatt az egyik felén állandó nappal van, míg a másikon örökös sötétség uralkodik.
Fotó: NASA
Mi utal a lávabolygó légkörére?
A kutatók a James Webb űrteleszkóp közép-infravörös tartományban működő MIRI műszerével vizsgálták az égitestet. Azt figyelték meg, hogyan változik az érzékelt sugárzás, amikor a bolygó eltűnik a csillaga mögött. A kapott mérésekből a hőmérsékletére is következtetni tudtak.
Ha a bolygónak nem lenne légköre, a nappali oldala sokkal forróbb lenne annál, mint amit a vizsgálatok kimutattak. Az atmoszféra azonban megmagyarázza ezt a szokatlan jelenséget:
visszaveri a csillagfény egy részét, és hőt szállít az éjszakai oldalra.
A felszín persze így is elég forró ahhoz, hogy a kőzetek megolvadjanak. A bolygó tehát csak a többi hasonló lávavilághoz képest számít hűvösnek.
Hogyan őrizheti meg a légkörét a pokoli planéta?
Edwin Kite, a Chicagói Egyetem kutatója szerint minél közelebb kering egy kőzetbolygó a csillagához, annál kisebb az esélye arra, hogy megtartsa a légkörét. Ilyenkor ugyanis erősebben ki van téve a csillagszélnek és a nagy energiájú sugárzásnak. Ennek ellenére már több forró lávavilágnál is találtak légkörre utaló jeleket.
A mostani vizsgálat egy tíz lávabolygóra kiterjedő kutatási program része. A Marylandi Egyetem csillagásza, Megan Weiner Mansfield vezette csoport azt szeretné kideríteni, hogyan függ össze a bolygók hőmérséklete a légkörük kialakulásával.
A korai Föld is egy légkörrel rendelkező lávabolygó lehetett
Bár ezek a bolygók így is túl forrók ahhoz, hogy élet lehessen rajtuk, segíthetnek megérteni más kőzetbolygók fejlődését. Brandon Park Coy, a tanulmány vezető szerzője szerint a fiatal Föld is nagyon hasonlíthatott egy lávavilágra.
A bolygókat felépítő kisebb égitestek ütközései rengeteg energiát szabadítottak fel, emiatt a frissen kialakuló kőzetbolygók rendkívül forrók voltak. A Föld is átesett egy olyan időszakon, amikor a teljes felszíne olvadt volt, és magmaóceán borította. A távoli lávavilágok vizsgálata így arról is árulkodhat, milyen körülmények uralkodtak a bolygónkon az első néhány millió évében.
A kutatás eredményeit a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé.
