Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA fekete lyukak nem nyelik el maradéktalanul a közelükbe kerülő csillagokat. Rendkívüli gravitációjuk előbb szétszakítja és hosszú anyagárammá nyújtja az égitesteket – ezt a folyamatot spagettifikációnak nevezik. A törmeléknek csak mintegy fele kerülhet a fekete lyukba, a többi nagy energiájú anyagsugarak és kiáramlások formájában távozik.

Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/SCIENCE PHO / VSC
Két különböző időpontban törnek ki a fekete lyukak hatalmas anyagsugarai
Adelle Goodwin és Andrew Mummery húsz úgynevezett árapály-szétszakítási eseményt vizsgált rádióteleszkópokkal. Eredményeik szerint a szupernagy tömegű fekete lyukak táplálkozási ciklusuk két pontján indítanak részecskenyalábokat.
Az első szakasz akkor következik be, amikor a fekete lyuk rendkívül gyorsan nyeli el az anyagot. A második kitörés több száz vagy akár több ezer nappal később történik, amikor a táplálkozási sebesség az Eddington-határ körülbelül 2 százalékára csökken. Ez az a határ, amelynél a kifelé irányuló sugárnyomás és a gravitáció egyensúlyba kerül.
Ugyanezt a küszöböt korábban a csillagtömegű fekete lyukaknál is megfigyelték. Ez arra utal, hogy a Napnál néhány tízszer, illetve akár több milliárdszor nagyobb tömegű fekete lyukak ugyanazt az alapvető szabályt követik.
A felfedezés segítségével a csillagászok pontosabban időzíthetik megfigyeléseiket, így kevesebb értékes teleszkópidő vész kárba. A kutatás a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg.
