Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA főnixbolygó a Földtől mintegy 270 fényévre lévő, HS 0209+0832 jelű fehér törpe körül keringhet. A fehér törpék a Naphoz hasonló, nukleáris üzemanyagukat már kimerített csillagok visszamaradt magjai. Életük végén ezek a csillagok hatalmasra duzzadnak, majd külső rétegeiket a világűrbe bocsátják. Ebben az esetben a kilökődött anyag egy része a gravitáció hatására összeállhatott, és egy új bolygót hozhatott létre.

Fotó: NASA/ESA/Leah Hustak, STScI
Egy különös kémiai elem segített megoldani a főnixbolygó rejtélyét
A szóban forgó fehér törpét 1999-ben figyelte meg először a Hubble-űrtávcső. A csillag fényében akkor mintegy száz olyan színképvonalat találtak, amelyek eredetét nem tudták megmagyarázni. A Warwicki Egyetem kutatói most újraelemezték a korábbi megfigyeléseket, és több különleges kémiai elemet azonosítottak. Ezek közül a legfontosabb a nióbium volt, amelynek mennyisége több mint ezerszerese volt a Napban mérhető értéknek.
A nióbium jelenléte arra utal, hogy az anyag egy haldokló csillag belsejében keletkezhetett.
Az ilyen nehéz elemek a vörös óriáscsillagokban zajló nukleáris folyamatok során jönnek létre.
A megfigyelt kémiai összetétel nem jellemző a hagyományos módon keletkezett bolygókra. A szakértők ezért úgy vélik, hogy az égitest második generációs bolygó lehet, amely a központi csillaga által korábban kilökött anyagból alakulhatott ki.
Rendkívüli forróság uralkodhat a bolygón
A földi és űrbeli megfigyelések alapján a feltételezett főnixbolygó egy Jupiter-méretű gázóriás lehet, amely mindössze 4,4 nap alatt kerüli meg központi csillagát. Olyan közel kering a fehér törpéhez, hogy elképzelhető: mindig ugyanazt az oldalát fordítja felé.
A számítások szerint az égitest másodpercenként akár egymilliárd kilogrammnyi anyagot is veszíthet. Az elszökő gáz üstököscsóvához hasonló áramlatot alkothat, amelynek anyagát a fehér törpe fokozatosan magához szívhatja.
A csillag így éppen abból az anyagból táplálkozhat, amelyet korábban maga bocsátott ki.
A Naprendszerben is születhet egyszer hasonló bolygó?
A kutatók szerint a feltételezett főnixbolygó hosszú távon akár túl is élheti a jelenlegi szélsőséges körülményeket. Ahogy a fehér törpe fokozatosan lehűl, a bolygó évmilliókra a csillag stabil lakhatósági zónájába kerülhet, ahol a hőmérsékleti viszonyok elvileg lehetővé tehetik a folyékony víz jelenlétét.
Az eredmények arra utalnak, hogy egy csillag halála nem feltétlenül jelenti a bolygókeletkezés végét. A kilökődött anyagból bizonyos körülmények között új égitestek formálódhatnak. Érdemes megvizsgálni, hány hasonló rendszer létezhet a világegyetemben, és kialakulhat-e a távoli jövőben a Nap maradványaiból is második generációs bolygó.
A kutatás eredményeit a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban publikálták.

Bár a fehér törpe egy halott csillag maradványa, még mindig rendkívül forró. Hőmérséklete megközelíti a 35 000 Celsius-fokot, így intenzíven hevítheti a közelében keringő bolygót.