Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy kísérleti mRNS-kezelés hatására a vizsgált egerek mintegy felénél teljesen eltűnt az egyik legrettegettebb daganat, és a terápia befejezése után egy évvel sem újult ki. A hasnyálmirigyrák ellen kifejlesztett módszer a szervezet saját immunrendszerét mozgósítja, de embereken még nem igazolták a hatékonyságát.
Az UMass Chan Medical School kutatói a hasnyálmirigyrák leggyakoribb, a szerv kivezető csöveiből kiinduló típusát vizsgálták egereken. Ezt a rendkívül agresszív daganatot duktális adenokarcinómának nevezik, amellyel szemben a jelenlegi immunterápiák többnyire hatástalanok.
Fotó: 3DMEDISPHERE/SCIENCE PHOTO LIBRA / SKU
Több akadály is védi a hasnyálmirigyrákot
Az immunterápiák a szervezet védekezőrendszerét fordítják a ráksejtek ellen. A hasnyálmirigy daganatait azonban egy vastag, rostos kötőszövet veheti körül, ami megnehezíti az immunsejtek bejutását. Ráadásul a bejutó sejteknek fel is kell ismerniük a rosszindulatú sejteket, és elég sokáig aktívnak kell maradniuk a sikeres pusztításhoz.
Az új kezelés egyszerre több ponton is támogatja ezt a folyamatot. Olyan mRNS-eket juttat a szervezetbe, amelyek átmeneti utasításokat adnak a sejteknek bizonyos fehérjék termelésére.
Hogyan segíthetnek az mRNS-ek a betegeken?
A készítmény öt citokin és három, a daganathoz kapcsolódó antigén előállításához szükséges mRNS-t tartalmaz.
A kutatók tehát nem közvetlenül a fehérjéket adják be, hanem csak a gyártásukhoz szükséges utasításokat. A kezelés után csökkent a kötőszövet mennyisége a daganatok körül, és a rákos sejtek gyorsabb elhalását tapasztalták. Az eredmények szerint a módszer sikeresen gyengítette a daganat fizikai védelmét, ami elősegítette a ráksejtek pusztulását.
A kezelt egerek felénél a daganat teljesen visszafejlődött. A tartós gyógyulás alapján a kutatók feltételezik, hogy az immunrendszer „megjegyezte” a ráksejteket, így egy esetleges kiújulás esetén is képes maradhat a hatékony védekezésre.
Működhet a kísérleti terápia embereken is?
A sikeres egérkísérlet még nem garantálja az emberi hatékonyságot. A kutatók jelenleg is a készítmény továbbfejlesztésén dolgoznak a későbbi klinikai vizsgálatok előkészítéséhez. Úgy vélik, hogy az mRNS-ek módosításával más daganatokhoz illő fehérjék termelődését is elérhetnék. A módszer a jövőben más, jelenleg nehezen kezelhető ráktípusok ellen is bevethetővé válhat.
A kutatás eredményeit a Nature Communications folyóiratban publikálták.
A citokinek jelátvivő fehérjék, amelyek mozgósítják és aktiválják az immunsejteket. Az antigének pedig abban segítenek, hogy az immunrendszer pontosan felismerje a célpontokat.