Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy véletlen laboratóriumi esemény vezetett ahhoz a felfedezéshez, amely új reményt adhat a világszerte pusztuló korallok megmentésére. Steve Palumbi, a Stanford Egyetem tengerkutatója két, ugyanabból a kolóniából származó koralltöredéket tartott egy akváriumban. Az egyik egészséges volt, a másik pedig az úgynevezett korallfehéredés következtében elveszítette színét.

Fotó: Unsplash
Egy nap az egyik töredék felborult, így a két korall közvetlenül érintkezésbe került egymással. A kutató néhány héttel később meglepődve tapasztalta, hogy a korábban kifehéredett korall visszanyerte színét, és egészségesebb állapotba került.
Egyetlen érintés is segíthet a korallok regenerálódásában
A váratlan megfigyelést követően a kutatók ellenőrzött kísérletekbe kezdtek. Tíz párt alakítottak ki egészséges és kifehéredett koralltöredékekből. A párok felét úgy helyezték el, hogy közvetlenül érintkezzenek egymással, míg a többiek között néhány milliméteres távolságot hagytak.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak:
- Az egészséges korallokkal érintkező, kifehéredett töredékek hét héten belül teljesen regenerálódtak,
- azok a kifehéredett korallok, amelyek nem érintkeztek egészséges társaikkal, elpusztultak.
A mikroszkópos vizsgálatok során kiderült, hogy az egymással érintkező korallok szöveteiben apró csatornák alakultak ki. Ezeken keresztül az egészséges korallokból a túléléshez nélkülözhetetlen algák juthattak át a károsodott töredékekbe.
A kutatók azt is megállapították, hogy a regenerálódáshoz nem feltétlenül szükséges tartós érintkezés. Egyes esetekben már öt nap, máskor egy hét elegendő volt ahhoz, hogy a kifehéredett korallok annyi algát vegyenek át, amennyivel később önállóan is helyreállhattak.
Miért fehérednek ki a korallok?
A korallzátonyokat világszerte egyre súlyosabban érinti az éghajlatváltozás. A tengervíz felmelegedése miatt a korallok elveszíthetik a velük együtt élő mikroszkopikus algákat, amelyek tápanyagokkal látják el őket, és jellegzetes színüket is biztosítják.
A kifehéredett korall azonban nem feltétlenül halott. Ha a környezeti feltételek időben javulnak, ismét képes lehet algákat befogadni és regenerálódni. Tartósan magas vízhőmérséklet esetén viszont az élőlények legyengülnek, és végül elpusztulhatnak.
Bár a kifehéredett korallok akár a pusztulás szélén is állhatnak, még nem haltak meg
– magyarázta Danny Collins, a kutatás egyik résztvevője.
A szakemberek ezért arra keresték a választ, hogyan lehetne segíteni a már károsodott korallokon.
Új módszer születhet a korallzátonyok megmentésére
A felfedezés ellenére a kutatók hangsúlyozták, hogy az eljárás egyelőre nem jelent megoldást a világszerte tapasztalható korallpusztulásra. A módszer ugyanis csak genetikailag azonos koralltöredékek között működik a vizsgált módon. Ahhoz, hogy minden károsodott korall regenerálódását elősegítsék, szükség lenne egy egészséges, genetikailag azonos társra, ami nagy léptékben nem megvalósítható.
A Stanford Egyetem kutatói ezért most azt vizsgálják, hogyan lehetne a hasznos algákat közvetlenül a kifehéredett korallokba juttatni anélkül, hogy azoknak egészséges koralltöredékekkel kellene érintkezniük.
Palumbi a New York Timesnak elmondta, hogy korábban nem számítottak arra, hogy az algák képesek egyik koralltöredékből a másikba átjutni, majd ott gyorsan elszaporodni.
A kutató szerint éppen ez a váratlan felismerés ad reményt arra, hogy a felfedezett természetes folyamatokat a jövőben a korallzátonyok védelmében is hasznosítani lehet.
Az algák elvesztése után a korallok áttetsző szövetein keresztül láthatóvá válik a fehér mészvázuk. Ezt a jelenséget nevezik korallfehéredésnek.