Egy különleges szervátültetés <br/>

A Massachusetts General Hospital-ban a közelmúltban egy betegnél olyan immuntoleráns állapotot idéztek elő, amelynek köszönhetően transzplantált veséjével úgy élhet, hogy nem kell gyógyszereket szednie, és mégsem lökődik ki az új szerv.

A szervátültetés a XX. századi medicina egyik legnagyobb sikertörténete. Ennek az életmentő eljárásnak azonban van egy alapvető és máig megoldatlan problémája: a szervátültetetteknek egész hátralevő életük során immunrendszerüket gyengítő, úgynevezett immunszupresszáns gyógyszereket kell szedniük, hogy szervezetük elfogadja az idegen szervet.

A donor a beteg nővére volt, de Benedict Cosimi, a kórház transzplantációs egységének vezetője reméli, hogy az eljárás a jövőben nem csak az ilyen közeli rokonság esetében lehet sikeres. Az illető páciens myeloma multiplexben szenvedett. A ráknak ez a fajtája a csontvelő plazmasejtjeinek rosszindulatú elfajulásával, úgynevezett myelomával kezdődik. Az ellenőrizetlenül szaporodó és rosszul működő myelomasejtek szétszóródnak az egész testben, így több helyen alakulnak ki daganatok, innen a betegség elnevezésében a multiplex szó. A rendellenesen működő plazmasejtek kóros ellenanyagot, úgynevezett paraproteint termelnek.

A felhalmozódó bomlástermékek és a paraprotein miatt rövid időn belül nagy valószínűséggel veseelégtelenség alakul ki. Ráadásul a plazmasejtek szaporodásának zavara kihat a csontvelőben termelődő többi sejtre is, így csökken a vörösvérsejtek és a véralvadásban főszerepű vérlemezkék száma, továbbá a fertőzésekkel szembeni ellenállás is. A myeloma multiplex nem gyógyítható, a betegek életét meghosszabbító kezelések változó sikerűek. Csontvelő-átültetéssel lehet ugyan javítani az állapotukon, de sokuk szervezete nem tudja befogadni az idegen szöveteket. Mások a kemoterápiát vagy a sugárkezelést nem bírják elviselni, amellyel az átültetés előtt az eredeti, rosszul működő csontvelőt leépítik.

A mostani beavatkozásban az az újdonság, hogy a kilökődés valószínűségét csökkentendő, megfelelő módon "összekeverték" a szervet adó (donor) és a szervet kapó (recipiens) személy immunrendszerét. A beteg a korábbi eljárásokkal ellentétben csak enyhe kemoterápiás és antibiotikumos kezelést kapott, amely hozzásegítette szervezetét ahhoz, hogy el tudja fogadni a donor csontvelőjét, de eközben az eredeti csontvelő jelentős része is megőrződött. Így egy sajátos módon kevert immunrendszer alakult ki, amelyet a görög mítoszokból ismert, különböző élőlényekből összeállított kimérák után kombinált kiméra állapotnak neveztek el. Ennek köszönthetően a donorsejtek nem támadták meg a befogadó szervezet egészséges szöveteit, a daganatsejtek viszont nem álltak hasonló védelem alatt. A beavatkozás után a beteg a donor fehérvérsejtjeit tartalmazó transzfúziót kapott, ami még tovább fokozta ezt a kedvező antitumor-hatást, egészen odáig, hogy végül a plazmasejtek rosszindulatú elváltozása meg is szűnt.

A kombinált kiméra állapotot és lehetséges alkalmazási területeit - mind a tolerancia kialakításában, mind bizonyos rákfajták elleni harcban - már évek óta tanulmányozzák a kórházban. A szóban forgó beteg mindkét alkalmazási területre rászorult, hiszen egy egyszerű veseátültetés nem lett volna elegendő számára beteg csontvelője miatt, a veseelégtelenség miatt viszont nem állta volna ki a hagyományos csontvelő-átültetéssel járó előkezeléseket. A kettős transzplantáció viszont sikeresnek bizonyult: a beteg veseműködése normális, a kilökődés veszélyére semmi jel nem utal. Immunszupresszáns gyógyszert kapott ugyan rögtön a transzplantáció után, de az adagot fokozatosan csökkentették, és a műtét utáni hetvenharmadik napon el is hagyták. "Ez a beteg a transzplantációk nélkül már nem élne. Ezért talán nem alaptalan abban reménykednünk, hogy az efféle többszörös szervátültetések alkalmazása más esetekben is sikeres lehet" - összegezték eredményüket a közreműködő orvosok.

(ÉT)

Ajánló:

A kísérletekről kiadott hivatalos sajtóanyag a Massachusetts General Hospital honlapján.