AIDS-védettség: kulcsfehérjék felfedezése az ölősejteknél

Amerikai kutatók rábukkantak egy régóta keresett molekulacsoportra, amely egy maroknyi ember számára lehetővé teszi, hogy a HIV-vírus hordozása ellenére ne betegedjenek meg AIDS-ben.

Az alfa-defenzineknek nevezett fehérjemolekulák hat különféle típusát már eddig is ismerték, de a baktériumok elleni védekezésben. Az immunrendszer neutrofil granulocita nevű kisméretű falósejtjei termelik őket. Működésük lényege, hogy lyukat ütnek a baktériumok külső burkain.

Most kiderült, hogy az alfa-defenzinek közül hármat (1-3) az immunrendszer ún. citotoxikus ölősejtjei (a CD8+ T-sejtek) is termelhetik, amelyek viszont kulcsszerepet játszanak a vírusok elleni védekezésben. A fehérjék a HIV-vírus aktivitását gátolják, egyelőre még nem teljesen tisztázott módon.

A felfedezés reményt nyújthat egy új gyógyszer elkészítéséhez. "Nem egy végső megoldásról van szó, csupán újabb fegyverrel bővülhet a vírus ellen arzenál" - mondta dr. David Ho, az Aaron Diamond AIDS Research Center (Rockefeller University, New York), a kutatások egyik vezetője.

Egyes emberek évekig hordozzák a vírust anélkül, hogy az AIDS szimptómái kifejlődnének náluk. Éppen ezért régóta a kutatások középpontjában állnak. A kutatók 16 éve tudják, hogy egyes HIV-fertőzött emberekben ezek a citotoxikus ölősejtek valami különleges dolgot művelnek, eddig azonban nem tudták pontosan, mi is ez.

Más kutatók arra híják fel a figyelmet, hogy az újonnan felfedezett fehérjék önmagukban nem magyarázzák ezt a "védettséget". Ezekben a vírusgazdákban ugyanis béta-kemokineknek nevezett molekulák is termelődnek, amelyek szintén gátolják a vírus működését.

A két mechanizmus azonban együtt sem véd tökéletesen a HIV ellen. Az ölősejtek ugyanis csak 40-60%-kal csökkentik a HIV-vírus aktivitását, s végső soron e speciális immunrendszerű emberek is megbetegednek.

Az AIDS már 25 millió áldozatot szedett világszerte, s jelenleg a fertőzöttek száma körülbelül 40 millió.